részecske

匈牙利語

詞源

源自 rész (“部分”) +‎ -ecske (指小後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈreːsɛt͡ʃkɛ]
• 斷字：ré‧szecs‧ke
• 韻部：-kɛ

名詞

részecske (複數 részecskék)

1. (物理學) 粒子

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	részecske	részecskék
賓格	részecskét	részecskéket
與格	részecskének	részecskéknek
工具格	részecskével	részecskékkel
因果格	részecskéért	részecskékért
轉移格	részecskévé	részecskékké
到格	részecskéig	részecskékig
樣格-形式	részecskeként	részecskékként
樣格-情態	—	—
內格	részecskében	részecskékben
頂格	részecskén	részecskéken
接格	részecskénél	részecskéknél
入格	részecskébe	részecskékbe
上下格	részecskére	részecskékre
向格	részecskéhez	részecskékhez
出格	részecskéből	részecskékből
上格	részecskéről	részecskékről
奪格	részecskétől	részecskéktől

részecske 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 részecském részecskéim 第二人称单数 részecskéd részecskéid 第三人称单数 részecskéje részecskéi 第一人称复数 részecskénk részecskéink 第二人称复数 részecskétek részecskéitek 第三人称复数 részecskéjük részecskéik

派生詞彙

• antirészecske

 

複合詞

• részecskefizika
• részecskegyorsító

 

短語

• elemi részecske

 

延伸閱讀

• részecske in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.