művész
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]源自mű + -ész。創造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]művész (複數 művészek)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | művész | művészek |
| 賓格 | művészt | művészeket |
| 與格 | művésznek | művészeknek |
| 工具格 | művésszel | művészekkel |
| 因果格 | művészért | művészekért |
| 轉移格 | művésszé | művészekké |
| 到格 | művészig | művészekig |
| 形式樣格 | művészként | művészekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | művészben | művészekben |
| 頂格 | művészen | művészeken |
| 接格 | művésznél | művészeknél |
| 入格 | művészbe | művészekbe |
| 上下格 | művészre | művészekre |
| 向格 | művészhez | művészekhez |
| 出格 | művészből | művészekből |
| 上格 | művészről | művészekről |
| 奪格 | művésztől | művészektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
művészé | művészeké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
művészéi | művészekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | művészem | művészeim |
| 第二人稱單數 | művészed | művészeid |
| 第三人稱單數 | művésze | művészei |
| 第一人稱複數 | művészünk | művészeink |
| 第二人稱複數 | művészetek | művészeitek |
| 第三人稱複數 | művészük | művészeik |
派生詞
[编辑](複合詞):
- éremművész
- festőművész
- harcművész
- hegedűművész
- iparművész
- művésznő
- népművész
- szabadulóművész
- színművész
- szobrászművész
- trombitaművész
- zongoraművész
參考資料
[编辑]- ↑ művész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)