lítium
參見：litium
匈牙利语
[编辑]
| 化學元素 | |
|---|---|
| Li | |
| 前：hélium (He) | |
| 後：berillium (Be) | |
词源
[编辑]源自拉丁語 lithium，源自古希臘語 λίθος (líthos，“石頭”)。[1]
发音
[编辑]名词
[编辑]变格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | lítium | lítiumok |
| 賓格 | lítiumot | lítiumokat |
| 與格 | lítiumnak | lítiumoknak |
| 工具格 | lítiummal | lítiumokkal |
| 因果格 | lítiumért | lítiumokért |
| 轉移格 | lítiummá | lítiumokká |
| 到格 | lítiumig | lítiumokig |
| 形式樣格 | lítiumként | lítiumokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | lítiumban | lítiumokban |
| 頂格 | lítiumon | lítiumokon |
| 接格 | lítiumnál | lítiumoknál |
| 入格 | lítiumba | lítiumokba |
| 上下格 | lítiumra | lítiumokra |
| 向格 | lítiumhoz | lítiumokhoz |
| 出格 | lítiumból | lítiumokból |
| 上格 | lítiumról | lítiumokról |
| 奪格 | lítiumtól | lítiumoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
lítiumé | lítiumoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
lítiuméi | lítiumokéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | lítiumom | lítiumaim |
| 第二人稱單數 | lítiumod | lítiumaid |
| 第三人稱單數 | lítiuma | lítiumai |
| 第一人稱複數 | lítiumunk | lítiumaink |
| 第二人稱複數 | lítiumotok | lítiumaitok |
| 第三人稱複數 | lítiumuk | lítiumaik |
衍生词汇
[编辑]複合詞
参考资料
[编辑]- ↑ István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN
斯洛伐克语
[编辑]| 化學元素 | |
|---|---|
| Li | |
| 前：hélium (He) | |
| 後：berýlium (Be) | |
发音
[编辑]名词
[编辑]lítium 中 (屬格單數 lítia，變格模式 mesto)
变格
[编辑]衍生词汇
[编辑]延伸阅读
[编辑]- “lítium”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (in 斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026