跳转到内容

heg

維基詞典,自由的多語言詞典

跨語言

[编辑]

符號

[编辑]

heg

  1. (國際標準) ISO 639-3 語言代碼,表示赫隆語。

參見

[编辑]

荷兰语

[编辑]

词源

[编辑]

源自中古荷蘭語 hegge,源自古荷蘭語 *hegga,源自原始西日耳曼語 *haggju,源自原始日耳曼語 *hagjō,源自原始印歐語 *kagʰyo-、*kagʰyóm (“圈地”)。

與英語 hedge、德語 Hecke 有關;亦參見拉丁語 cohum、威爾士語 cae。

发音

[编辑]

名词

[编辑]

heg 陰 (複數 heggen,指小 hegje 中)

  1. 籬笆

近义词

[编辑]

衍生词汇

[编辑]

相关词汇

[编辑]

德语

[编辑]

发音

[编辑]

动词

[编辑]

heg

  1. hegen 的單數命令式
  2. (口語) hegen 的第一人稱單數現在時

匈牙利语

[编辑]

词源

[编辑]

heged 的逆構詞。(创造於18-19世纪的语言改革)[1][2]

发音

[编辑]

名词

[编辑]

heg (複數 hegek)

  1. (醫學) 痂
    近義詞:var
  2. (書面) 傷疤
    近義詞:forradás, sebhely

变格

[编辑]
屈折 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 heg hegek
賓格 heget hegeket
與格 hegnek hegeknek
工具格 heggel hegekkel
因果格 hegért hegekért
轉移格 heggé hegekké
到格 hegig hegekig
形式樣格 hegként hegekként
情態樣格 — —
內格 hegben hegekben
頂格 hegen hegeken
接格 hegnél hegeknél
入格 hegbe hegekbe
上下格 hegre hegekre
向格 heghez hegekhez
出格 hegből hegekből
上格 hegről hegekről
奪格 hegtől hegektől
非定語
所有格 – 單數
hegé hegeké
非定語
所有格 – 複數
hegéi hegekéi
heg 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 hegem hegeim
第二人稱單數 heged hegeid
第三人稱單數 hege hegei
第一人稱複數 hegünk hegeink
第二人稱複數 hegetek hegeitek
第三人稱複數 hegük hegeik

衍生词汇

[编辑]

相关词汇

[编辑]

参考资料

[编辑]
  1. ↑ heg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
  2. ↑ heged in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121

延伸阅读

[编辑]
  • heg in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

中古英语

[编辑]

名词

[编辑]

heg

  1. hegge的另一種寫法