fecske
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]擬聲詞,來源不明。可能與動詞fecseg (“說話,談話”)的詞幹相同。也可能源自原始芬蘭-烏戈爾語 *päčke (“吞嚥”)。與芬蘭語 pääsky, 愛沙尼亞語 pääsuke等同源。[1][2]
發音
[编辑]名詞
[编辑]fecske (複數 fecskék)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | fecske | fecskék |
| 賓格 | fecskét | fecskéket |
| 與格 | fecskének | fecskéknek |
| 工具格 | fecskével | fecskékkel |
| 因果格 | fecskéért | fecskékért |
| 轉移格 | fecskévé | fecskékké |
| 到格 | fecskéig | fecskékig |
| 形式樣格 | fecskeként | fecskékként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | fecskében | fecskékben |
| 頂格 | fecskén | fecskéken |
| 接格 | fecskénél | fecskéknél |
| 入格 | fecskébe | fecskékbe |
| 上下格 | fecskére | fecskékre |
| 向格 | fecskéhez | fecskékhez |
| 出格 | fecskéből | fecskékből |
| 上格 | fecskéről | fecskékről |
| 奪格 | fecskétől | fecskéktől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
fecskéé | fecskéké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
fecskééi | fecskékéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | fecském | fecskéim |
| 第二人稱單數 | fecskéd | fecskéid |
| 第三人稱單數 | fecskéje | fecskéi |
| 第一人稱複數 | fecskénk | fecskéink |
| 第二人稱複數 | fecskétek | fecskéitek |
| 第三人稱複數 | fecskéjük | fecskéik |
派生詞
[编辑](複合詞):
(短語):
參考資料
[编辑]- ↑ Entry #711 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ fecske in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展閱讀
[编辑]- fecske , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
