belső

匈牙利語

詞源

源自 bel- (“裡面，內部”) + -ső (形容詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈbɛlʃøː]

• 音頻

  （文檔）

• 斷字：bel‧ső
• 韻部：-ʃøː

形容詞

belső (比較級 belsőbb，最高級 legbelső，或 legbelsőbb)

1. 裡面的，內部的

   反義詞： külső

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	belső	belsők
賓格	belsőt	belsőket
與格	belsőnek	belsőknek
工具格	belsővel	belsőkkel
因果格	belsőért	belsőkért
轉移格	belsővé	belsőkké
到格	belsőig	belsőkig
樣格-形式	belsőként	belsőkként
樣格-情態	—	—
內格	belsőben	belsőkben
頂格	belsőn	belsőkön
接格	belsőnél	belsőknél
入格	belsőbe	belsőkbe
上下格	belsőre	belsőkre
向格	belsőhöz	belsőkhöz
出格	belsőből	belsőkből
上格	belsőről	belsőkről
奪格	belsőtől	belsőktől

派生詞彙

• belsőleg
• belsőség

 

短語

• belső ékcsont
• belső fül
• belső szög

 

名詞

belső (複數 belsők)

1. (+ 所有格後綴) 裡面，內部

   反義詞： külső

2. 內胎

變格

“裡面，內部”義項的所有格是 belseje；“內胎”義項的所有格是 belsője。

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	belső	belsők
賓格	belsőt	belsőket
與格	belsőnek	belsőknek
工具格	belsővel	belsőkkel
因果格	belsőért	belsőkért
轉移格	belsővé	belsőkké
到格	belsőig	belsőkig
樣格-形式	belsőként	belsőkként
樣格-情態	—	—
內格	belsőben	belsőkben
頂格	belsőn	belsőkön
接格	belsőnél	belsőknél
入格	belsőbe	belsőkbe
上下格	belsőre	belsőkre
向格	belsőhöz	belsőkhöz
出格	belsőből	belsőkből
上格	belsőről	belsőkről
奪格	belsőtől	belsőktől

belső 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 belsőm belsőim 第二人称单数 belsőd belsőid 第三人称单数 belsője belsői 第一人称复数 belsőnk belsőink 第二人称复数 belsőtök belsőitek 第三人称复数 belsőjük belsőik

延伸閱讀

• belső in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• belső in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)