跳转到内容

barbár

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:barbarBarbar bàrbar

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語維基百科有一篇條目關於:
Wikipedia hu

詞源

[编辑]

源自德語 Barbar ← 拉丁語 barbarus (外來者) ← 古希臘語 βάρβαρος (bárbaros外來的,奇怪的,非希臘的)[1]

發音

[编辑]
  • 國際音標(幫助): [ˈbɒrbaːr]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:bar‧bár
  • 韻部:-aːr

形容詞

[编辑]

barbár (比較級 barbárabb最高級 legbarbárabb)

  1. 野蠻

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 barbár barbárak
賓格 barbárt barbárakat
與格 barbárnak barbáraknak
工具格 barbárral barbárakkal
因果格 barbárért barbárakért
轉移格 barbárrá barbárakká
到格 barbárig barbárakig
形式樣格 barbárként barbárakként
情態樣格
內格 barbárban barbárakban
頂格 barbáron barbárakon
接格 barbárnál barbáraknál
入格 barbárba barbárakba
上下格 barbárra barbárakra
向格 barbárhoz barbárakhoz
出格 barbárból barbárakból
上格 barbárról barbárakról
奪格 barbártól barbáraktól
非定語
所有格 – 單數
barbáré barbáraké
非定語
所有格 – 複數
barbáréi barbárakéi

反義詞

[编辑]

名詞

[编辑]

barbár (複數 barbárok)

  1. 野蠻人

變格

[编辑]
barbár所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 barbárom barbárjaim
第二人稱單數 barbárod barbárjaid
第三人稱單數 barbárja barbárjai
第一人稱複數 barbárunk barbárjaink
第二人稱複數 barbárotok barbárjaitok
第三人稱複數 barbárjuk barbárjaik

參考資料

[编辑]
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2