bőbeszédű

匈牙利語

詞源

bő (“充足的”) +‎ beszédű (“談話的”)，源自beszéd (“談話”) +‎ -ű (形容詞後綴)

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈbøːbɛseːdyː]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：bő‧be‧szé‧dű
• 韻部：-dyː

形容詞

bőbeszédű (比較級 bőbeszédűbb，最高級 legbőbeszédűbb)

1. 健談的

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	bőbeszédű	bőbeszédűek
賓格	bőbeszédűt	bőbeszédűeket
與格	bőbeszédűnek	bőbeszédűeknek
工具格	bőbeszédűvel	bőbeszédűekkel
因果格	bőbeszédűért	bőbeszédűekért
轉移格	bőbeszédűvé	bőbeszédűekké
到格	bőbeszédűig	bőbeszédűekig
樣格-形式	bőbeszédűként	bőbeszédűekként
樣格-情態	—	—
內格	bőbeszédűben	bőbeszédűekben
頂格	bőbeszédűn	bőbeszédűeken
接格	bőbeszédűnél	bőbeszédűeknél
入格	bőbeszédűbe	bőbeszédűekbe
上下格	bőbeszédűre	bőbeszédűekre
向格	bőbeszédűhöz	bőbeszédűekhez
出格	bőbeszédűből	bőbeszédűekből
上格	bőbeszédűről	bőbeszédűekről
奪格	bőbeszédűtől	bőbeszédűektől

近義詞

• 參見beszédes

反義詞

• 參見beszédes

派生詞

• bőbeszédűség