跳转到内容

articsóka

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語維基百科有一篇文章關於:
維基百科 hu
articsóka

詞源

[编辑]

源自北意大利語 articiocco,源自普羅旺斯方言 archichautarquichaut,源自中世紀西班牙語 alcarchofa,源自安達盧斯阿拉伯語 الْخَرْشُوف (al-ẖaršúf),源自阿拉伯語 الْخُرْشُوف (al-ḵuršūf)[1][2]受到匈牙利語 csóka 的影響。[3]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

articsóka (複數 articsókák)

  1. 菜薊朝鮮薊

變格

[编辑]
變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 articsóka articsókák
賓格 articsókát articsókákat
與格 articsókának articsókáknak
工具格 articsókával articsókákkal
因果格 articsókáért articsókákért
轉移格 articsókává articsókákká
到格 articsókáig articsókákig
樣格-形式 articsókaként articsókákként
樣格-情態
內格 articsókában articsókákban
頂格 articsókán articsókákon
接格 articsókánál articsókáknál
入格 articsókába articsókákba
上下格 articsókára articsókákra
向格 articsókához articsókákhoz
出格 articsókából articsókákból
上格 articsókáról articsókákról
奪格 articsókától articsókáktól

參考資料

[编辑]
  1. Elcock, W. D. (1960年) The Romance Languages[1],第 282 頁: "Borrowed directly from the Qairawān–Sicily region, without the article, the same Arabic word appears in Italian as carciofo; the Spanish form penetrated, however, into Provence, where it became archichaut, arquichaut, and thence into northern Italy as articiocco".
  2. alcachofa”,Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典,第二十三版],西班牙皇家學院,2014年
  3. articsóka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀

[编辑]
  • articsóka in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • articsóka in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)