articsóka
匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]源自北意大利語 articiocco，源自Module:Parameters第692行Lua错误：Parameter 2 must be a valid language、etymology language or family code; the value "prv" is not valid. See WT:LOL、WT:LOL/E and WT:LOF.、Module:Parameters第692行Lua错误：Parameter 1 must be a valid language or etymology language code; the value "prv" is not valid. See WT:LOL and WT:LOL/E.，源自中世紀西班牙語 alcarchofa，源自安達盧斯阿拉伯語 الْخَرْشُوف (al-ẖaršúf)，源自阿拉伯語 الْخُرْشُوف (al-ḵuršūf)。[1][2]受到匈牙利語 csóka 的影響。[3]
發音
[编辑]名詞
[编辑]articsóka (複數 articsókák)
變格
[编辑]| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | articsókám | articsókáim |
| 第二人稱單數 | articsókád | articsókáid |
| 第三人稱單數 | articsókája | articsókái |
| 第一人稱複數 | articsókánk | articsókáink |
| 第二人稱複數 | articsókátok | articsókáitok |
| 第三人稱複數 | articsókájuk | articsókáik |
參考資料
[编辑]- ↑ Elcock, W. D. (1960), The Romance Languages[1], page 282: "Borrowed directly from the Qairawān–Sicily region, without the article, the same Arabic word appears in Italian as carciofo; the Spanish form penetrated, however, into Provence, where it became archichaut, arquichaut, and thence into northern Italy as articiocco".
- ↑ 「alcachofa」，收錄於Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典，第二十三版]，西班牙皇家學院，2014
- ↑ articsóka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
延伸閱讀
[编辑]- articsóka in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- articsóka in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).