archeológia

參見：archeologia 和 archeologią

匈牙利語

詞源

源自科學拉丁語 archaeologia，源自古希臘語 ἀρχαῖος (arkhaîos，“古代的”)，源自 ἀρχή (arkhḗ，“開始的，初始的”)。帶有 -lógia 詞尾。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɒrɦɛoloːɡijɒ]
• 斷字：ar‧che‧o‧ló‧gia
• 韻部：-jɒ

名詞

archeológia (複數 archeológiák)

1. 考古學

   近義詞：régészet

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	archeológia	archeológiák
賓格	archeológiát	archeológiákat
與格	archeológiának	archeológiáknak
工具格	archeológiával	archeológiákkal
因果格	archeológiáért	archeológiákért
轉移格	archeológiává	archeológiákká
到格	archeológiáig	archeológiákig
形式樣格	archeológiaként	archeológiákként
情態樣格	—	—
內格	archeológiában	archeológiákban
頂格	archeológián	archeológiákon
接格	archeológiánál	archeológiáknál
入格	archeológiába	archeológiákba
上下格	archeológiára	archeológiákra
向格	archeológiához	archeológiákhoz
出格	archeológiából	archeológiákból
上格	archeológiáról	archeológiákról
奪格	archeológiától	archeológiáktól
非定語 所有格 – 單數	archeológiáé	archeológiáké
非定語 所有格 – 複數	archeológiáéi	archeológiákéi

archeológia 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	archeológiám	archeológiáim
第二人稱單數	archeológiád	archeológiáid
第三人稱單數	archeológiája	archeológiái
第一人稱複數	archeológiánk	archeológiáink
第二人稱複數	archeológiátok	archeológiáitok
第三人稱複數	archeológiájuk	archeológiáik

派生詞彙

• archeológiai

相關詞彙

• archeológus

延伸閱讀

• archeológia in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• archeológia in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

斯洛伐克語

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈarxɛɔɫɔːɡia/

名詞

archeológia f

1. 考古學

變格

archeológia 的變格（ulica 模式）

	單數
主格	archeológia
屬格	archeológie
與格	archeológii
賓格	archeológiu
方位格	archeológii
工具格	archeológiou

相關詞彙

• archeológ
• archeológička
• archeológický
• archeológicky

延伸閱讀

• “archeológia”，Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口]，https://slovnik.juls.savba.sk ， 2003–2025年