örök

維基詞典，自由的多語言詞典
參見：Orok 和 őrök

匈牙利語[编辑]

詞源[编辑]

可能源自一突厥語族語言，時間早於9-10世紀匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。[1]

發音[编辑]

  • 國際音標(幫助)：[ˈørøk]
  • 音频（文檔）
  • 斷字：örök
  • 韻部：-øk

形容詞[编辑]

örök (無比較級)

  1. 永恆的，永久的
    近義詞： örökkévaló、örökös

變格[编辑]

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
單數 複數
主格 örök örökök
賓格 örököt örököket
與格 öröknek örököknek
工具格 örökkel örökökkel
因果格 örökért örökökért
轉移格 örökké örökökké
到格 örökig örökökig
樣格-形式 örökként örökökként
樣格-情態 — —
內格 örökben örökökben
頂格 örökön örökökön
接格 öröknél örököknél
入格 örökbe örökökbe
上下格 örökre örökökre
向格 örökhöz örökökhöz
出格 örökből örökökből
上格 örökről örökökről
奪格 öröktől örököktől

派生詞[编辑]

複合詞

名詞[编辑]

örök

  1. (古，書面) 遺產
  2. (部分短語中，+ -be) 贈送物

變格[编辑]

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
單數 複數
主格 örök örökök
賓格 örököt örököket
與格 öröknek örököknek
工具格 örökkel örökökkel
因果格 örökért örökökért
轉移格 örökké örökökké
到格 örökig örökökig
樣格-形式 örökként örökökként
樣格-情態 örökül —
內格 örökben örökökben
頂格 örökön örökökön
接格 öröknél örököknél
入格 örökbe örökökbe
上下格 örökre örökökre
向格 örökhöz örökökhöz
出格 örökből örökökből
上格 örökről örökökről
奪格 öröktől örököktől
örök 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 örököm örökeim
第二人称单数 örököd örökeid
第三人称单数 öröke örökei
第一人称复数 örökünk örökeink
第二人称复数 örökötök örökeitek
第三人称复数 örökük örökeik

派生詞[编辑]

短語

副詞[编辑]

örök

  1. (詩歌) 一直，持久，永遠
    近義詞： örökké、örökösen、folyton、mindig、egyre
    • 1923, Árpád Tóth, Gyopár [鼠麴草]‎[1]:
      Én mindig úgy keringtem, / Mint bokszoló a ringben, / Örök-gyanakodón.
      我就像擂台上的拳擊手一樣，一直懷疑著轉圈。

參考資料[编辑]

  1. ↑ örök in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）

拓展閱讀[编辑]

  • örök in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

異序詞[编辑]

来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=örök&oldid=6329003”