alá

維基詞典，自由的多語言詞典
參見：ala、alá- 和 Alá

匈牙利語[编辑]

Template:Hu-comp-postp

詞源[编辑]

al (“下部”) +‎ -á (格後綴及所有格後綴)。[1][2]

發音[编辑]

後置詞[编辑]

alá

  1. 在……的下方，在……的底下
    Mikroszkóp alá tettem. ― 我把它放在顯微鏡下方。

衍生詞[编辑]

短語

相關詞[编辑]

代詞[编辑]

alá

  1. alája之同義詞。
    Ne állj alá! ― 別跑到它下面！

變格[编辑]

alá 的變格
人称 单数 复数
第一人称 alám / énalám alánk / mialánk
第二人称 alád / tealád alátok / tialátok
第三人称 alá, alája / őalá, őalája alájuk / őalájuk

名詞[编辑]

alá (複數 alák)

  1. (教育) 減 （成績稍微比上一等級要低）
    Négyes alát kaptam a dolgozatomra. ― 我這次測驗拿了個B減。

語尾變化[编辑]

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格 alá alák
賓格 alát alákat
與格 alának aláknak
工具格 alával alákkal
因果格 aláért alákért
轉移格 alává alákká
到格 aláig alákig
樣格-形式 aláként alákként
樣格-情態 — —
內格 alában alákban
頂格 alán alákon
接格 alánál aláknál
入格 alába alákba
上下格 alára alákra
向格 alához alákhoz
出格 alából alákból
上格 aláról alákról
奪格 alától aláktól
alá 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 alám aláim
第二人称单数 alád aláid
第三人称单数 alája alái
第一人称复数 alánk aláink
第二人称复数 alátok aláitok
第三人称复数 alájuk aláik

參見[编辑]

來源[编辑]

  1. ↑ alá in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）
  2. ↑ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2

延伸閱讀[编辑]

  • (後置詞、副詞、動詞前綴)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (副詞；alája的另寫法)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • alá in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

葡萄牙語[编辑]

發音[编辑]

感嘆詞[编辑]

alá!

  1. olha lá的視覺方言拼法。

西班牙語[编辑]

發音[编辑]

感嘆詞[编辑]

alá

  1. hala的另一種寫法

延伸閱讀[编辑]

来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=alá&oldid=7694029”