alá

參見：ala、alá- 和 Alá

匈牙利語

詞源

al (“下部”) +‎ -á (格後綴及所有格後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɒlaː]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：alá
• 韻部：-laː

後置詞

alá

1. 在……的下方，在……的底下

   Mikroszkóp alá tettem. ― 我把它放在顯微鏡下方。

衍生詞

• alávaló

短語

• az asztal alá iszik
• borsot tör az orra alá
• fel s alá
• véka alá rejt
• véka alá rejti a tehetségét

相關詞

• alatt
• alól

代詞

alá

1. alája之同義詞。

   Ne állj alá! ― 別跑到它下面！

變格

alá 的變格 人称 单数 复数 第一人称 alám / énalám alánk / mialánk 第二人称 alád / tealád alátok / tialátok 第三人称 alá, alája / őalá, őalája alájuk / őalájuk

名詞

alá (複數 alák)

1. (教育) 減 （成績稍微比上一等級要低）

   Négyes alát kaptam a dolgozatomra. ― 我這次測驗拿了個B減。

語尾變化

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	alá	alák
賓格	alát	alákat
與格	alának	aláknak
工具格	alával	alákkal
因果格	aláért	alákért
轉移格	alává	alákká
到格	aláig	alákig
形式樣格	aláként	alákként
情態樣格	—	—
內格	alában	alákban
頂格	alán	alákon
接格	alánál	aláknál
入格	alába	alákba
上下格	alára	alákra
向格	alához	alákhoz
出格	alából	alákból
上格	aláról	alákról
奪格	alától	aláktól
非定語 所有格 – 單數	aláé	aláké
非定語 所有格 – 複數	aláéi	alákéi

alá 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	alám	aláim
第二人稱單數	alád	aláid
第三人稱單數	alája	alái
第一人稱複數	alánk	aláink
第二人稱複數	alátok	aláitok
第三人稱複數	alájuk	aláik

參見

• alá- (動詞前綴)
• Appendix:匈牙利語後置詞

延伸閱讀

• (後置詞、副詞、動詞前綴)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (副詞；alája的另寫法)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• alá in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

葡萄牙語

發音

• (巴西) 國際音標^(幫助): /a.ˈla/
• 同音詞：Alá

感嘆詞

alá!

1. olha lá的視覺方言拼法。

西班牙語

發音

• 國際音標^(幫助): /aˈla/ [aˈla]
• 韻部：-a
• 斷字：a‧lá

感嘆詞

alá

1. hala的另一種寫法

延伸閱讀

• “alá”，Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典，第二十三版]，西班牙皇家學院，2014年