német

匈牙利語

詞源

源自某斯拉夫語族。對比斯洛文尼亞語 Nemec、俄語 немец (némec)（「德國人」） < 原始斯拉夫語 *němъ （「啞巴，即不說斯拉夫語的人」）。

發音

• IPA^(幫助)：/ˈneːmɛt/
• 斷字：né‧met

形容詞

német (無比較級)

1. 德國的，德國人的，德語的

派生詞

• német juhászkutya
• Németország

名詞

német 的變格 單數 複數 主格 német németek 賓格 németet németeket 與格 németnek németeknek 工具格 némettel németekkel 因格 németért németekért 變格 németté németekké 終格 németig németekig 狀格 németként németekként 能態格 németül - 內格 németben németekben 頂格 németen németeken 所格 németnél németeknél 入格 németbe németekbe 至格 németre németekre 向格 némethez németekhez 出格 németből németekből 取格 németről németekről 奪格 némettől németektől

német 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 németem németeim 第二人稱單數 németed németeid 第三人稱單數 némete németei 第一人稱複數 németünk németeink 第二人稱複數 németetek németeitek 第三人稱複數 németük németeik

német (複數 németek)

1. 德國人
2. 〈僅單〉德語