levél
外觀
匈牙利語
[編輯]

詞源
[編輯]來源不確定。可能與lebeg (「飄浮」)源自同一詞幹;或源自原始烏戈爾語,又或原始芬蘭-烏戈爾語 *lᴕ̈pɜ, *lepɜ (「葉」)、「信」之義最早見於14世紀。[1][2]
發音
[編輯]名詞
[編輯]levél (複數 levelek)
- 葉
- 信
- 1893,Ottó Herman,「Hell Miksa és vállalkozása」, in Az északi madárhegyek tájáról:
- A posta megérkezett, hozott nekünk leveleket és hamburgi újságlapot.
- 郵件到了,裡面有幾封信,還有一份從漢堡來的報紙。
- 〈網〉 電子郵件
- 1996,Tibor Koltay,「A Pegazus Mail」, in Kapcsolattartás e-mail útján[2]:
- A levél küldőjét felvehetjük címlistánkra vagy törölhetjük onnan.
- 您可以在通訊錄裡添加電郵的發送者,也可以刪掉。
- 〈古〉 證明,證書
- 泡包裝的藥片
- 2014,László Réti,Vérvonal:
- A kis dohányzóasztalon széles pohár vízszerű folyadékkal, mellette egy levél gyógyszer hevert.
- 咖啡桌上擺著一大杯水狀的液體,旁邊放著一盒藥。
- (郵票、火柴、針線等的)集,收納盒
- 近義詞:csomag、füzet、készlet、gyűjtemény
變格
[編輯]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | levél | levelek |
| 賓格 | levelet | leveleket |
| 與格 | levélnek | leveleknek |
| 工具格 | levéllel | levelekkel |
| 因果格 | levélért | levelekért |
| 轉移格 | levéllé | levelekké |
| 到格 | levélig | levelekig |
| 形式樣格 | levélként | levelekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | levélben | levelekben |
| 頂格 | levélen | leveleken |
| 接格 | levélnél | leveleknél |
| 入格 | levélbe | levelekbe |
| 上下格 | levélre | levelekre |
| 向格 | levélhez | levelekhez |
| 出格 | levélből | levelekből |
| 上格 | levélről | levelekről |
| 奪格 | levéltől | levelektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
levélé | leveleké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
levéléi | levelekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | levelem | leveleim |
| 第二人稱單數 | leveled | leveleid |
| 第三人稱單數 | levele | levelei |
| 第一人稱複數 | levelünk | leveleink |
| 第二人稱複數 | leveletek | leveleitek |
| 第三人稱複數 | levelük | leveleik |
派生詞
[編輯]- levelű
- (葉): babérlevél, falevél, levéltelen, levélörvény, levéltetű, tealevél
- (信): ajánlólevél, búcsúlevél, hírlevél, körlevél, levélfiók, levélszekrény, levélváltás
- (證書): hitellevél, levéltár, oklevél, útlevél
- (電子郵件): levélszemét
參考資料
[編輯]- ↑ Entry #509 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ levél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)