holló

參見：hollo、höllo 和 Hollo

匈牙利語

詞源

源自原始烏拉爾語 *kule。

發音

• IPA^(幫助)：[ˈholːoː]
• 斷字：hol‧ló
• 韻部：-loː

名詞

1. 渡鴉

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	holló	hollók
賓格	hollót	hollókat
與格	hollónak	hollóknak
工具格	hollóval	hollókkal
因果格	hollóért	hollókért
轉移格	hollóvá	hollókká
到格	hollóig	hollókig
樣格-形式	hollóként	hollókként
樣格-情態	—	—
內格	hollóban	hollókban
頂格	hollón	hollókon
接格	hollónál	hollóknál
入格	hollóba	hollókba
上下格	hollóra	hollókra
向格	hollóhoz	hollókhoz
出格	hollóból	hollókból
上格	hollóról	hollókról
奪格	hollótól	hollóktól

holló 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 hollóm hollóim 第二人稱單數 hollód hollóid 第三人稱單數 hollója hollói 第一人稱複數 hollónk hollóink 第二人稱複數 hollótok hollóitok 第三人稱複數 hollójuk hollóik

派生詞

複合詞

• hollófekete

 

短語

• holló a hollónak nem vájja ki a szemét

 

拓展閱讀

• holló in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

西班牙語

動詞

1. hollar 的第三人稱單數preterite直陳式