zene

維基詞典,自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索

辛布里語[编辑]

基數
10 前: noüne
後: uleve

其他寫法[编辑]

詞源[编辑]

源自中古高地德語 zehen,源自古高地德語 zehan,源自原始日耳曼語 *tehun。與德語 zehn英語 ten同源。

數詞[编辑]

zene

  1. (盧塞爾納)

參考資料[编辑]

  • “zene” in Patuzzi, Umberto, ed., (2013) Ünsarne Börtar [Our Words], Luserna, Italy: Comitato unitario delle linguistiche storiche germaniche in Italia / Einheitskomitee der historischen deutschen Sprachinseln in Italien

匈牙利語[编辑]

匈牙利語維基百科有一篇文章關於:

詞源[编辑]

zenebona逆構詞,造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1][2]

發音[编辑]

  • IPA(幫助)[ˈzɛnɛ]
  • 文檔
  • 斷字:ze‧ne
  • 韻部:-nɛ

名詞[编辑]

zene可數不可數,複數 zenék

  1. 音樂
    近義詞: muzsika
  2. 音樂作品
    近義詞: zeneműzenedarabzeneszám

變格[编辑]

變格(詞幹:長/高元音,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 zene zenék
賓格 zenét zenéket
與格 zenének zenéknek
工具格 zenével zenékkel
因果格 zenéért zenékért
轉移格 zenévé zenékké
到格 zenéig zenékig
樣格-形式 zeneként zenékként
樣格-情態
內格 zenében zenékben
頂格 zenén zenéken
接格 zenénél zenéknél
入格 zenébe zenékbe
上下格 zenére zenékre
向格 zenéhez zenékhez
出格 zenéből zenékből
上格 zenéről zenékről
奪格 zenétől zenéktől

派生詞[编辑]

複合詞
短語

參見[编辑]

參考資料[编辑]

  1. Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
  2. zene in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121

拓展閱讀[编辑]

  • zene in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

塞爾維亞-克羅地亞語[编辑]

名詞[编辑]

zene(西里爾字母拼法 зене

  1. zena的变位形式:
    1. 屬格單數
    2. 主格/賓格/呼格複數