zene
辛布里語
[编辑]| 10 | 前： | noüne |
|---|---|---|
| 後： | uleve |
其他寫法
[编辑]詞源
[编辑]源自中古高地德語 zehen，源自古高地德語 zehan，源自原始日耳曼語 *tehun。與德語 zehn、英語 ten同源。
數詞
[编辑]zene
參考資料
[编辑]- “zene” in Patuzzi, Umberto, ed., (2013) Ünsarne Börtar [Our Words], Luserna, Italy: Comitato unitario delle linguistiche storiche germaniche in Italia / Einheitskomitee der historischen deutschen Sprachinseln in Italien
匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]匈牙利語 zenebona 的逆構詞，造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1][2]
發音
[编辑]名詞
[编辑]變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | zene | zenék |
| 賓格 | zenét | zenéket |
| 與格 | zenének | zenéknek |
| 工具格 | zenével | zenékkel |
| 因果格 | zenéért | zenékért |
| 轉移格 | zenévé | zenékké |
| 到格 | zenéig | zenékig |
| 形式樣格 | zeneként | zenékként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | zenében | zenékben |
| 頂格 | zenén | zenéken |
| 接格 | zenénél | zenéknél |
| 入格 | zenébe | zenékbe |
| 上下格 | zenére | zenékre |
| 向格 | zenéhez | zenékhez |
| 出格 | zenéből | zenékből |
| 上格 | zenéről | zenékről |
| 奪格 | zenétől | zenéktől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
zenéé | zenéké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
zenééi | zenékéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | zeném | zenéim |
| 第二人稱單數 | zenéd | zenéid |
| 第三人稱單數 | zenéje | zenéi |
| 第一人稱複數 | zenénk | zenéink |
| 第二人稱複數 | zenétek | zenéitek |
| 第三人稱複數 | zenéjük | zenéik |
派生詞
[编辑]複合詞
參見
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ zene in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ zene in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展閱讀
[编辑]- zene in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
塞爾維亞-克羅地亞語
[编辑]名詞
[编辑]zene (西里爾字母拼寫 зене)