zéró

參見：zero、Zero、zerò、zéro、zèro、zêro、zêrô、zérô、żero、Żero 和 ẓéro

匈牙利語

匈牙利語數字 ^(編)

		0	1  →	10  →
基數詞：nulla, zéró    Nominal：nullás    序數詞：nulladik    副數詞：nullaszor

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈzeːroː]
• 斷字：zé‧ró
• 韻部：-roː

形容詞

zéró (無比較級)

1. (口語) 零，無

   A kormány zéró toleranciát mutat az idegengyűlölettel szemben. ― 政府對仇外情緒零容忍。

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	zéró	zérók
賓格	zérót	zérókat
與格	zérónak	zéróknak
工具格	zéróval	zérókkal
因果格	zéróért	zérókért
轉移格	zéróvá	zérókká
到格	zéróig	zérókig
形式樣格	zéróként	zérókként
情態樣格	—	—
內格	zéróban	zérókban
頂格	zérón	zérókon
接格	zérónál	zéróknál
入格	zéróba	zérókba
上下格	zéróra	zérókra
向格	zéróhoz	zérókhoz
出格	zéróból	zérókból
上格	zéróról	zérókról
奪格	zérótól	zéróktól
非定語 所有格 – 單數	zéróé	zéróké
非定語 所有格 – 複數	zéróéi	zérókéi

派生詞彙

• zéró morféma

數詞

zéró

1. (過時) 零

參見

• 0
• nulla

名詞

zéró (複數 zérók)

1. (過時) 零

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	zéró	zérók
賓格	zérót	zérókat
與格	zérónak	zéróknak
工具格	zéróval	zérókkal
因果格	zéróért	zérókért
轉移格	zéróvá	zérókká
到格	zéróig	zérókig
形式樣格	zéróként	zérókként
情態樣格	—	—
內格	zéróban	zérókban
頂格	zérón	zérókon
接格	zérónál	zéróknál
入格	zéróba	zérókba
上下格	zéróra	zérókra
向格	zéróhoz	zérókhoz
出格	zéróból	zérókból
上格	zéróról	zérókról
奪格	zérótól	zéróktól
非定語 所有格 – 單數	zéróé	zéróké
非定語 所有格 – 複數	zéróéi	zérókéi

zéró 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	zéróm	zéróim
第二人稱單數	zéród	zéróid
第三人稱單數	zérója	zérói
第一人稱複數	zérónk	zéróink
第二人稱複數	zérótok	zéróitok
第三人稱複數	zérójuk	zéróik

延伸閱讀

• zéró in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.