zéró

參見：zero、Zero、zerò、zéro、zèro、zêro、zêrô、zérô、żero、Żero 和 ẓéro

匈牙利語

匈牙利語數字 ^(編)

		0	1  →	10  →
基數詞：nulla, zéró     Nominal：nullás     序數詞：nulladik     副數詞：nullaszor

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈzeːroː]
• 斷字：zé‧ró
• 韻部：-roː

形容詞

zéró (無比較級)

1. (口語) 零，無

   A kormány zéró toleranciát mutat az idegengyűlölettel szemben. ― 政府對仇外情緒零容忍。

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	zéró	zérók
賓格	zérót	zérókat
與格	zérónak	zéróknak
工具格	zéróval	zérókkal
因果格	zéróért	zérókért
轉移格	zéróvá	zérókká
到格	zéróig	zérókig
樣格-形式	zéróként	zérókként
樣格-情態	—	—
內格	zéróban	zérókban
頂格	zérón	zérókon
接格	zérónál	zéróknál
入格	zéróba	zérókba
上下格	zéróra	zérókra
向格	zéróhoz	zérókhoz
出格	zéróból	zérókból
上格	zéróról	zérókról
奪格	zérótól	zéróktól

派生詞彙

• zéró morféma

數詞

zéró

1. (過時) 零

參見

• 0
• nulla

名詞

zéró (複數 zérók)

1. (過時) 零

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	zéró	zérók
賓格	zérót	zérókat
與格	zérónak	zéróknak
工具格	zéróval	zérókkal
因果格	zéróért	zérókért
轉移格	zéróvá	zérókká
到格	zéróig	zérókig
樣格-形式	zéróként	zérókként
樣格-情態	—	—
內格	zéróban	zérókban
頂格	zérón	zérókon
接格	zérónál	zéróknál
入格	zéróba	zérókba
上下格	zéróra	zérókra
向格	zéróhoz	zérókhoz
出格	zéróból	zérókból
上格	zéróról	zérókról
奪格	zérótól	zéróktól

zéró 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 zéróm zéróim 第二人称单数 zéród zéróid 第三人称单数 zérója zérói 第一人称复数 zérónk zéróink 第二人称复数 zérótok zéróitok 第三人称复数 zérójuk zéróik

延伸閱讀

• zéró in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.