跳转到内容

vulkán

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:vulkan 和 Vulkan

捷克語

[编辑]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

vulkán 陽 無生

  1. 火山

近義詞

[编辑]

派生詞

[编辑]

拓展閱讀

[编辑]
  • Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 vulkán 的內容
  • Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 vulkán 的內容

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語維基百科有一篇條目關於:
Wikipedia hu
vulkán

詞源

[编辑]

源自德語 Vulkan ← 拉丁語 Vulcanus (“古羅馬神話中的火神”)。[1]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

vulkán (複數 vulkánok)

  1. 火山
    近義詞:tűzhányó

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 vulkán vulkánok
賓格 vulkánt vulkánokat
與格 vulkánnak vulkánoknak
工具格 vulkánnal vulkánokkal
因果格 vulkánért vulkánokért
轉移格 vulkánná vulkánokká
到格 vulkánig vulkánokig
形式樣格 vulkánként vulkánokként
情態樣格 — —
內格 vulkánban vulkánokban
頂格 vulkánon vulkánokon
接格 vulkánnál vulkánoknál
入格 vulkánba vulkánokba
上下格 vulkánra vulkánokra
向格 vulkánhoz vulkánokhoz
出格 vulkánból vulkánokból
上格 vulkánról vulkánokról
奪格 vulkántól vulkánoktól
非定語
所有格 – 單數
vulkáné vulkánoké
非定語
所有格 – 複數
vulkánéi vulkánokéi
vulkán 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 vulkánom vulkánjaim
第二人稱單數 vulkánod vulkánjaid
第三人稱單數 vulkánja vulkánjai
第一人稱複數 vulkánunk vulkánjaink
第二人稱複數 vulkánotok vulkánjaitok
第三人稱複數 vulkánjuk vulkánjaik

派生詞

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. ↑ István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN

斯洛伐克語

[编辑]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

vulkán 陽 無生 (屬格單數 vulkánu, vulkána,主格複數 vulkány,屬格複數 vulkánov,變格模式 dub)

  1. 火山

變格

[编辑]
vulkán 的變格
(dub 模式)
單數複數
主格vulkánvulkány
屬格vulkánu,
vulkána
vulkánov
與格vulkánuvulkánom
賓格vulkánvulkány
方位格vulkánevulkánoch
工具格vulkánomvulkánmi

近義詞

[编辑]

派生詞

[编辑]

拓展閱讀

[编辑]
  • “vulkán”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (in 斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026