跳转到内容

vékony

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

繼承原始芬蘭-烏戈爾語 *wekkɜ (薄,瘦)[1] + -ny[2]

發音

[编辑]

形容詞

[编辑]

vékony (比較級 vékonyabbvéknyabb最高級 legvékonyabblegvéknyabb) (後面的形式為民間用法)

  1. 的;
    近義詞:keskeny
    反義詞:vastag, széles
  2. (形容人的體格) 的,苗條
    近義詞:sovány, karcsú, filigrán
    反義詞:kövér, széles, testes, nagydarab
  3. (民間用法指液體)
    近義詞:híg, gyenge, sovány
    反義詞:sűrű
  4. (指聲音) 尖細
    近義詞:magas, gyenge
    反義詞:erős, mély, öblös

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 vékony vékonyak
賓格 vékonyat vékonyakat
與格 vékonynak vékonyaknak
工具格 vékonnyal vékonyakkal
因果格 vékonyért vékonyakért
轉移格 vékonnyá vékonyakká
到格 vékonyig vékonyakig
形式樣格 vékonyként vékonyakként
情態樣格
內格 vékonyban vékonyakban
頂格 vékonyon vékonyakon
接格 vékonynál vékonyaknál
入格 vékonyba vékonyakba
上下格 vékonyra vékonyakra
向格 vékonyhoz vékonyakhoz
出格 vékonyból vékonyakból
上格 vékonyról vékonyakról
奪格 vékonytól vékonyaktól
非定語
所有格 – 單數
vékonyé vékonyaké
非定語
所有格 – 複數
vékonyéi vékonyakéi

或古舊/民間用法

派生詞彙

[编辑]

參見

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. Entry #1136 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. vékony in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀

[编辑]
  • vékony in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.