unoka
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自一斯拉夫語族語言。對比塞爾維亞-克羅地亞語 unuk (“孫子”)、unuka (“孫女”)、波蘭語 wnuk (“孫子”)、俄語 внук (vnuk，“孫子”)、внучка (vnučka，“孫女”)。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]unoka (複數 unokák)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | unoka | unokák |
| 賓格 | unokát | unokákat |
| 與格 | unokának | unokáknak |
| 工具格 | unokával | unokákkal |
| 因果格 | unokáért | unokákért |
| 轉移格 | unokává | unokákká |
| 到格 | unokáig | unokákig |
| 形式樣格 | unokaként | unokákként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | unokában | unokákban |
| 頂格 | unokán | unokákon |
| 接格 | unokánál | unokáknál |
| 入格 | unokába | unokákba |
| 上下格 | unokára | unokákra |
| 向格 | unokához | unokákhoz |
| 出格 | unokából | unokákból |
| 上格 | unokáról | unokákról |
| 奪格 | unokától | unokáktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
unokáé | unokáké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
unokáéi | unokákéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | unokám | unokáim |
| 第二人稱單數 | unokád | unokáid |
| 第三人稱單數 | unokája | unokái |
| 第一人稱複數 | unokánk | unokáink |
| 第二人稱複數 | unokátok | unokáitok |
| 第三人稱複數 | unokájuk | unokáik |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ unoka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
拓展閱讀
[编辑]- unoka in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.