tudományág

匈牙利語

詞源

tudomány (“研究，科學”) +‎ ág (“分支”)

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈtudomaːɲaːɡ]
• 斷字：tu‧do‧mány‧ág

名詞

tudományág (複數 tudományágak)

1. 學科

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	tudományág	tudományágak
賓格	tudományágat	tudományágakat
與格	tudományágnak	tudományágaknak
工具格	tudományággal	tudományágakkal
因果格	tudományágért	tudományágakért
轉移格	tudományággá	tudományágakká
到格	tudományágig	tudományágakig
形式樣格	tudományágként	tudományágakként
情態樣格	—	—
內格	tudományágban	tudományágakban
頂格	tudományágon	tudományágakon
接格	tudományágnál	tudományágaknál
入格	tudományágba	tudományágakba
上下格	tudományágra	tudományágakra
向格	tudományághoz	tudományágakhoz
出格	tudományágból	tudományágakból
上格	tudományágról	tudományágakról
奪格	tudományágtól	tudományágaktól
非定語 所有格 – 單數	tudományágé	tudományágaké
非定語 所有格 – 複數	tudományágéi	tudományágakéi

tudományág 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	tudományágam	tudományágaim
第二人稱單數	tudományágad	tudományágaid
第三人稱單數	tudományága	tudományágai
第一人稱複數	tudományágunk	tudományágaink
第二人稱複數	tudományágatok	tudományágaitok
第三人稱複數	tudományáguk	tudományágaik