szombat
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自南斯拉夫語支或東斯拉夫語支(11世紀匈牙利基督化,斯拉夫語族鼻音化元音 -on- 脫落前),源自古教會斯拉夫語 собота (sobota),源自古希臘語 σάββατα (sábbata),源自希伯來語 שַׁבָּת (šabbāt)。對比保加利亞語 събота (sǎbota)、塞爾維亞-克羅地亞語 subota、俄語 суббота (subbota)。[1][2]
發音
[编辑]名詞
[编辑]szombat (複數 szombatok)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | szombat | szombatok |
| 賓格 | szombatot | szombatokat |
| 與格 | szombatnak | szombatoknak |
| 工具格 | szombattal | szombatokkal |
| 因果格 | szombatért | szombatokért |
| 轉移格 | szombattá | szombatokká |
| 到格 | szombatig | szombatokig |
| 形式樣格 | szombatként | szombatokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | szombatban | szombatokban |
| 頂格 | szombaton | szombatokon |
| 接格 | szombatnál | szombatoknál |
| 入格 | szombatba | szombatokba |
| 上下格 | szombatra | szombatokra |
| 向格 | szombathoz | szombatokhoz |
| 出格 | szombatból | szombatokból |
| 上格 | szombatról | szombatokról |
| 奪格 | szombattól | szombatoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
szombaté | szombatoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
szombatéi | szombatokéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | szombatom | szombatjaim |
| 第二人稱單數 | szombatod | szombatjaid |
| 第三人稱單數 | szombatja | szombatjai |
| 第一人稱複數 | szombatunk | szombatjaink |
| 第二人稱複數 | szombatotok | szombatjaitok |
| 第三人稱複數 | szombatjuk | szombatjaik |
同類詞彙
[编辑]派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ szombat in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
拓展閱讀
[编辑]- szombat in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.