szakáll

匈牙利語

詞源

源自突厥語族。對比土耳其語 sakal、克里米亞韃靼語 saqal。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈsɒkaːlː]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：sza‧káll
• 韻部：-aːlː

名詞

szakáll (複數 szakállak)

1. 鬍子

   同類詞：(髭) bajusz

變格

變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	szakáll	szakállak
賓格	szakállt	szakállakat
與格	szakállnak	szakállaknak
工具格	szakállal	szakállakkal
因果格	szakállért	szakállakért
轉移格	szakállá	szakállakká
到格	szakállig	szakállakig
樣格-形式	szakállként	szakállakként
樣格-情態	—	—
內格	szakállban	szakállakban
頂格	szakállon	szakállakon
接格	szakállnál	szakállaknál
入格	szakállba	szakállakba
上下格	szakállra	szakállakra
向格	szakállhoz	szakállakhoz
出格	szakállból	szakállakból
上格	szakállról	szakállakról
奪格	szakálltól	szakállaktól

szakáll 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 szakállam szakállaim 第二人称单数 szakállad szakállaid 第三人称单数 szakálla szakállai 第一人称复数 szakállunk szakállaink 第二人称复数 szakállatok szakállaitok 第三人称复数 szakálluk szakállaik

派生詞

• szakállas
• szakállú

 

複合詞

• kecskeszakáll
• körszakáll

 

拓展閱讀

• szakáll in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.