跳转到内容

szó

維基詞典，自由的多語言詞典
參見：sző

匈牙利語

[编辑]

發音

[编辑]

詞源1

[编辑]

源自突厥語族（對比土耳其語 sav），可能經由原始烏戈爾語 *sawɜ（對比北曼西語 сов (sov)、北漢特語 сӑв (săw)）。

名詞

[编辑]

szó (複數 szavak 或 szók)

  1. (語言學) 詞語，詞彙，字詞
  2. 誓言，保證
    Sosem szegjük meg a szavunkat. ― 我們從不食言。
  3. 意見，聲音 （表達出來的觀點、選擇、意志、渴望、希望等）
    Népszava (報紙名) ― 人民之聲
  4. (主要用作複合詞的第二部分) 聲音
    muzsikaszó ― 音樂聲
    orgonaszó ― 管風琴的聲音
    füttyszó ― 哨聲
用法說明
[编辑]

複數形式 szók 多用於表示語言學術語的複合詞，如 kötőszók。其他情況則多用 szavak。

變格
[编辑]
Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
單數 複數
主格 szó szavak
賓格 szót szavakat
與格 szónak szavaknak
工具格 szóval szavakkal
因果格 szóért szavakért
轉移格 szóvá szavakká
到格 szóig szavakig
形式樣格 szóként szavakként
情態樣格 — —
內格 szóban szavakban
頂格 szón szavakon
接格 szónál szavaknál
入格 szóba szavakba
上下格 szóra szavakra
向格 szóhoz szavakhoz
出格 szóból szavakból
上格 szóról szavakról
奪格 szótól szavaktól
非定語
所有格 – 單數 		szóé szavaké
非定語
所有格 – 複數 		szóéi szavakéi
szó 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 szavam szavaim
第二人稱單數 szavad szavaid
第三人稱單數 szava szavai
第一人稱複數 szavunk szavaink
第二人稱複數 szavatok szavaitok
第三人稱複數 szavuk szavaik

或

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格 szó szók
賓格 szót szókat
與格 szónak szóknak
工具格 szóval szókkal
因果格 szóért szókért
轉移格 szóvá szókká
到格 szóig szókig
形式樣格 szóként szókként
情態樣格 — —
內格 szóban szókban
頂格 szón szókon
接格 szónál szóknál
入格 szóba szókba
上下格 szóra szókra
向格 szóhoz szókhoz
出格 szóból szókból
上格 szóról szókról
奪格 szótól szóktól
非定語
所有格 – 單數 		szóé szóké
非定語
所有格 – 複數 		szóéi szókéi
szó 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 szóm szóim
第二人稱單數 szód szóid
第三人稱單數 szója szói
第一人稱複數 szónk szóink
第二人稱複數 szótok szóitok
第三人稱複數 szójuk szóik
派生詞彙
[编辑]
複合詞，本詞在詞首
複合詞，本詞在詞末，取“詞語，詞彙”之義
複合詞，本詞在詞末，取“聲音”之義
複合詞，本詞在詞末，取與上述列舉不同的意思
短語

詞源2

[编辑]

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

名詞

[编辑]
solmisation

szó (複數 szók)

  1. sol （唱名之一）
    同類詞: dó、ré、mi、fá、lá、ti
變格
[编辑]

變格形式不常見。

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格 szó szók
賓格 szót szókat
與格 szónak szóknak
工具格 szóval szókkal
因果格 szóért szókért
轉移格 szóvá szókká
到格 szóig szókig
形式樣格 szóként szókként
情態樣格 szóul —
內格 szóban szókban
頂格 szón szókon
接格 szónál szóknál
入格 szóba szókba
上下格 szóra szókra
向格 szóhoz szókhoz
出格 szóból szókból
上格 szóról szókról
奪格 szótól szóktól
非定語
所有格 – 單數 		szóé szóké
非定語
所有格 – 複數 		szóéi szókéi
szó 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 szóm szóim
第二人稱單數 szód szóid
第三人稱單數 szója szói
第一人稱複數 szónk szóink
第二人稱複數 szótok szóitok
第三人稱複數 szójuk szóik

或（與詞源1作區分）

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格 szó szó-k
賓格 szó-t szó-kat
與格 szó-nak szó-knak
工具格 szó-val szó-kkal
因果格 szó-ért szó-kért
轉移格 szó-vá szó-kká
到格 szó-ig szó-kig
形式樣格 szó-ként szó-kként
情態樣格 szó-ul —
內格 szó-ban szó-kban
頂格 szó-n szó-kon
接格 szó-nál szó-knál
入格 szó-ba szó-kba
上下格 szó-ra szó-kra
向格 szó-hoz szó-khoz
出格 szó-ból szó-kból
上格 szó-ról szó-król
奪格 szó-tól szó-któl
非定語
所有格 – 單數 		szó-é szó-ké
非定語
所有格 – 複數 		szó-éi szó-kéi
szó 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 szó-m szó-im
第二人稱單數 szó-d szó-id
第三人稱單數 szó-ja szó-i
第一人稱複數 szó-nk szó-ink
第二人稱複數 szó-tok szó-itok
第三人稱複數 szó-juk szó-ik

延伸閱讀

[编辑]
  • (詞語)： szó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • ([音樂] sol)： szó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • 不同唱名的手勢（匈牙利語文章）
  • szó in Hungarian–English dictionary at SZTAKI
  • szó in Bizonfy, Ferenc. Magyar–angol szótár (’Hungarian–English Dictionary’). Budapest: Franklin Társulat, 1886
来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=szó&oldid=9024502”