szív

維基詞典，自由的多語言詞典

匈牙利語[编辑]

發音[编辑]

詞源1[编辑]

源自原始烏拉爾語 *śüdäme (“心臟”)。與曼西語組、芬蘭語 sydän、愛沙尼亞語 süda同源。[1][2]

其他寫法[编辑]

名詞[编辑]

szív (複數 szívek)

匈牙利語維基百科有一篇文章關於：
維基百科 hu
  1. (解剖學) 心臟
  2. 心靈，內心
    Összetört a szíve egy koreai popsztár miatt. ― 她對那個韓流歌手徹底心碎了。
  3. 心形
變格[编辑]
變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
單數 複數
主格 szív szívek
賓格 szívet szíveket
與格 szívnek szíveknek
工具格 szívvel szívekkel
因果格 szívért szívekért
轉移格 szívvé szívekké
到格 szívig szívekig
樣格-形式 szívként szívekként
樣格-情態 — —
內格 szívben szívekben
頂格 szíven szíveken
接格 szívnél szíveknél
入格 szívbe szívekbe
上下格 szívre szívekre
向格 szívhez szívekhez
出格 szívből szívekből
上格 szívről szívekről
奪格 szívtől szívektől
szív 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 szívem szíveim
第二人称单数 szíved szíveid
第三人称单数 szíve szívei
第一人称复数 szívünk szíveink
第二人称复数 szívetek szíveitek
第三人称复数 szívük szíveik
派生詞[编辑]
複合詞

詞源2[编辑]

擬聲詞。[2]

其他寫法[编辑]

  • szí (方言或古舊寫法)

動詞[编辑]

szív

  1. 吸，吮
    近義詞： (吮) szopik、(吸) elnyel、(吸) belélegez、kinyer、kivon
變位[编辑]

Template:Hu-conj-hív

派生詞[编辑]
带前缀
複合詞

參見szívó、elszívó。

短語

參考資料[编辑]

  1. ↑ Entry #960 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ↑ 2.0 2.1 szív in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）
  3. ↑ (organ)： szív in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121

拓展閱讀[编辑]

  • (心臟)： szív in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (吸，吮)： szív in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=szív&oldid=6281358”