跳转到内容

száz

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語數字 ()
1,000
 ←  90  ←  99 100 200  →  1,000  → 
10
   基數詞száz
   Nominal:százas
   序數詞századik
   副序數századszor, századjára
   副數詞százszor
   乘數százszoros
   分佈數詞száz(as)ával, százanként
   分數század
   Number of people:százan

其他寫法

[编辑]

詞源

[编辑]

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *śata ()。與曼西語組芬蘭語 sata愛沙尼亞語 sada等同源。原是借自一Module:Parameters第692行Lua错误:Parameter 1 must be a valid language or etymology language code; the value "iir" is not valid. See WT:LOL and WT:LOL/E.語言;對比阿維斯陀語 𐬯𐬀𐬙𐬀 (sata)梵語 शत (śatá)

發音

[编辑]

數詞

[编辑]

száz

  1. Száz év magány百年孤獨加夫列爾·加西亞·馬爾克斯小說)

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 száz százak
賓格 százat százakat
與格 száznak százaknak
工具格 százzal százakkal
因果格 százért százakért
轉移格 százzá százakká
到格 százig százakig
形式樣格 százként százakként
情態樣格
內格 százban százakban
頂格 százon százakon
接格 száznál százaknál
入格 százba százakba
上下格 százra százakra
向格 százhoz százakhoz
出格 százból százakból
上格 százról százakról
奪格 száztól százaktól
非定語
所有格 – 單數
százé százaké
非定語
所有格 – 複數
százéi százakéi
száz所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 százam százaim
第二人稱單數 század százaid
第三人稱單數 száza százai
第一人稱複數 százunk százaink
第二人稱複數 százatok százaitok
第三人稱複數 százuk százaik

派生詞

[编辑]

(複合詞):

拓展閱讀

[编辑]
  • száz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.