oxigén
匈牙利语
[编辑]
| 化學元素 | |
|---|---|
| O | |
| 前：nitrogén (N) | |
| 後：fluor (F) | |
词源
[编辑]源自德語 Oxygen，源自法語 oxygène（最初的形式是 principe oxygène，principe oxigine“酸化起源”的變體，由拉瓦錫提出），源自古希臘語 ὀξύς (oxús，“尖”) + γένος (génos，“誕生”)，指其在酸生成中的作用。[1]
发音
[编辑]名词
[编辑]变格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | oxigén | oxigének |
| 賓格 | oxigént | oxigéneket |
| 與格 | oxigénnek | oxigéneknek |
| 工具格 | oxigénnel | oxigénekkel |
| 因果格 | oxigénért | oxigénekért |
| 轉移格 | oxigénné | oxigénekké |
| 到格 | oxigénig | oxigénekig |
| 形式樣格 | oxigénként | oxigénekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | oxigénben | oxigénekben |
| 頂格 | oxigénen | oxigéneken |
| 接格 | oxigénnél | oxigéneknél |
| 入格 | oxigénbe | oxigénekbe |
| 上下格 | oxigénre | oxigénekre |
| 向格 | oxigénhez | oxigénekhez |
| 出格 | oxigénből | oxigénekből |
| 上格 | oxigénről | oxigénekről |
| 奪格 | oxigéntől | oxigénektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
oxigéné | oxigéneké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
oxigénéi | oxigénekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | oxigénem | oxigéneim |
| 第二人稱單數 | oxigéned | oxigéneid |
| 第三人稱單數 | oxigénje | oxigénei |
| 第一人稱複數 | oxigénünk | oxigéneink |
| 第二人稱複數 | oxigénetek | oxigéneitek |
| 第三人稱複數 | oxigénjük | oxigéneik |
衍生词汇
[编辑]複合詞
参考资料
[编辑]- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸阅读
[编辑]- oxigén in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.