mez

維基詞典,自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索

布列塔尼語[编辑]

發音[编辑]

  • IPA(幫助)/ˈmeːs/

名詞[编辑]

mez f(集合名詞,單數mezenn

  1. 橡子

捷克語[编辑]

捷克語維基百科有一篇文章關於:

詞源[编辑]

源自原始斯拉夫語 *meďa

發音[编辑]

  • IPA(幫助)/mɛs/
  • 文檔
  • 韻部:-ɛs

名詞[编辑]

mez f

  1. 限制

變格[编辑]

派生詞[编辑]

相關詞彙[编辑]

拓展閱讀[编辑]

  • Příruční slovník jazyka českého(1935–1957)中有關mez的內容
  • Slovník spisovného jazyka českého(1960–1971, 1989)中有關mez的內容

匈牙利語[编辑]

詞源[编辑]

逆構自meztelen,後綴為-telen

發音[编辑]

名詞[编辑]

mez(複數 mezek

  1. 偽裝

變格[编辑]

變格 (stem in -e-, front unrounded harmony)
單數 複數
主格 mez mezek
賓格 mezt mezeket
與格 meznek mezeknek
工具格 mezzel mezekkel
因果格 mezért mezekért
轉移格 mezzé mezekké
到格 mezig mezekig
樣格-形式 mezként mezekként
樣格-情態
內格 mezben mezekben
頂格 mezen mezeken
接格 meznél mezeknél
入格 mezbe mezekbe
上下格 mezre mezekre
向格 mezhez mezekhez
出格 mezből mezekből
上格 mezről mezekről
奪格 meztől mezektől

派生詞[编辑]

拓展閱讀[编辑]

  • mez in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

葡萄牙語[编辑]

名詞[编辑]

mez m (复数 mezes)

  1. 單詞 mês的已棄用拼寫

羅曼什語[编辑]

其他寫法[编辑]

  • miez (Sursilvan, Sutsilvan)

詞源[编辑]

源自拉丁語 medius原始意大利語 *meðios原始印歐語 *médʰyos (在……之間)

形容詞[编辑]

mez m(陰性單數 mesa,陽性複數 mezs,陰性複數 mesas

  1. (Rumantsch Grischun) 一半

名詞[编辑]

mez f

  1. (Rumantsch Grischun) 中間