levegő

匈牙利語

詞源

源自lebegő (“流動的”)，lebeg (“飄浮”)的現在分詞。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈlɛvɛɡøː]
• 斷字：le‧ve‧gő
• 韻部：-ɡøː

名詞

levegő (複數 levegők)

1. 空氣

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)

	單數	複數
主格	levegő	levegők
賓格	levegőt	levegőket
與格	levegőnek	levegőknek
工具格	levegővel	levegőkkel
因果格	levegőért	levegőkért
轉移格	levegővé	levegőkké
到格	levegőig	levegőkig
形式樣格	levegőként	levegőkként
情態樣格	—	—
內格	levegőben	levegőkben
頂格	levegőn	levegőkön
接格	levegőnél	levegőknél
入格	levegőbe	levegőkbe
上下格	levegőre	levegőkre
向格	levegőhöz	levegőkhöz
出格	levegőből	levegőkből
上格	levegőről	levegőkről
奪格	levegőtől	levegőktől
非定語 所有格 – 單數	levegőé	levegőké
非定語 所有格 – 複數	levegőéi	levegőkéi

levegő 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	levegőm	levegőim
第二人稱單數	levegőd	levegőid
第三人稱單數	levegője	levegői
第一人稱複數	levegőnk	levegőink
第二人稱複數	levegőtök	levegőitek
第三人稱複數	levegőjük	levegőik

派生詞

• levegős
• levegőtlen

(短語):

• levegőnek néz