klasszikus
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自拉丁語 classicus。[1]含有後綴 -ikus。
發音
[编辑]形容詞
[编辑]klasszikus (比較級 klasszikusabb，最高級 legklasszikusabb)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | klasszikus | klasszikusak |
| 賓格 | klasszikusat klasszikust |
klasszikusakat |
| 與格 | klasszikusnak | klasszikusaknak |
| 工具格 | klasszikussal | klasszikusakkal |
| 因果格 | klasszikusért | klasszikusakért |
| 轉移格 | klasszikussá | klasszikusakká |
| 到格 | klasszikusig | klasszikusakig |
| 形式樣格 | klasszikusként | klasszikusakként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | klasszikusban | klasszikusakban |
| 頂格 | klasszikuson | klasszikusakon |
| 接格 | klasszikusnál | klasszikusaknál |
| 入格 | klasszikusba | klasszikusakba |
| 上下格 | klasszikusra | klasszikusakra |
| 向格 | klasszikushoz | klasszikusakhoz |
| 出格 | klasszikusból | klasszikusakból |
| 上格 | klasszikusról | klasszikusakról |
| 奪格 | klasszikustól | klasszikusaktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
klasszikusé | klasszikusaké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
klasszikuséi | klasszikusakéi |
派生詞彙
[编辑]相關詞彙
[编辑]名詞
[编辑]klasszikus (複數 klasszikusok)
變格
[编辑]| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | klasszikusom | klasszikusaim |
| 第二人稱單數 | klasszikusod | klasszikusaid |
| 第三人稱單數 | klasszikusa | klasszikusai |
| 第一人稱複數 | klasszikusunk | klasszikusaink |
| 第二人稱複數 | klasszikusotok | klasszikusaitok |
| 第三人稱複數 | klasszikusuk | klasszikusaik |
參考資料
[编辑]- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸閱讀
[编辑]- klasszikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.