kecske

匈牙利語

kecske

詞源

來源有爭議:

1. 源自突厥語族。對比土耳其語 keçi, 楚瓦什語 качака (kač̬ak̬a)。
2. 匈牙利語內部發展出。源自一未成詞詞幹 + -ke (指小詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈkɛt͡ʃkɛ]
• 斷字：kecs‧ke
• 韻部：-kɛ

名詞

kecske (複數 kecskék)

1. 山羊

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	kecske	kecskék
賓格	kecskét	kecskéket
與格	kecskének	kecskéknek
工具格	kecskével	kecskékkel
因果格	kecskéért	kecskékért
轉移格	kecskévé	kecskékké
到格	kecskéig	kecskékig
形式樣格	kecskeként	kecskékként
情態樣格	—	—
內格	kecskében	kecskékben
頂格	kecskén	kecskéken
接格	kecskénél	kecskéknél
入格	kecskébe	kecskékbe
上下格	kecskére	kecskékre
向格	kecskéhez	kecskékhez
出格	kecskéből	kecskékből
上格	kecskéről	kecskékről
奪格	kecskétől	kecskéktől
非定語 所有格 – 單數	kecskéé	kecskéké
非定語 所有格 – 複數	kecskééi	kecskékéi

kecske 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	kecském	kecskéim
第二人稱單數	kecskéd	kecskéid
第三人稱單數	kecskéje	kecskéi
第一人稱複數	kecskénk	kecskéink
第二人稱複數	kecskétek	kecskéitek
第三人稱複數	kecskéjük	kecskéik

派生詞

• bezoárkecske
• házikecske
• kecskeszakáll
• vadkecske

(短語):

• kőszáli kecske
• pödröttszarvú kecske