kalapács

匈牙利语

kalapács

词源

源自斯拉夫語族。对比斯洛文尼亞語 klepač (“鐮刀錘”)，方言烏克蘭語 клепач (klepač，“錘子”)，源自原始斯拉夫語 *klepati (“擊打，敲打”)。

发音

• 國際音標^(幫助): [ˈkɒlɒpaːt͡ʃ]
• 斷字：ka‧la‧pács
• 韻部：-aːt͡ʃ

名词

kalapács (複數 kalapácsok)

1. 錘子
2. (解剖學) 錘骨

变格

屈折 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	kalapács	kalapácsok
賓格	kalapácsot	kalapácsokat
與格	kalapácsnak	kalapácsoknak
工具格	kalapáccsal	kalapácsokkal
因果格	kalapácsért	kalapácsokért
轉移格	kalapáccsá	kalapácsokká
到格	kalapácsig	kalapácsokig
形式樣格	kalapácsként	kalapácsokként
情態樣格	—	—
內格	kalapácsban	kalapácsokban
頂格	kalapácson	kalapácsokon
接格	kalapácsnál	kalapácsoknál
入格	kalapácsba	kalapácsokba
上下格	kalapácsra	kalapácsokra
向格	kalapácshoz	kalapácsokhoz
出格	kalapácsból	kalapácsokból
上格	kalapácsról	kalapácsokról
奪格	kalapácstól	kalapácsoktól
非定語 所有格 – 單數	kalapácsé	kalapácsoké
非定語 所有格 – 複數	kalapácséi	kalapácsokéi

kalapács 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	kalapácsom	kalapácsaim
第二人稱單數	kalapácsod	kalapácsaid
第三人稱單數	kalapácsa	kalapácsai
第一人稱複數	kalapácsunk	kalapácsaink
第二人稱複數	kalapácsotok	kalapácsaitok
第三人稱複數	kalapácsuk	kalapácsaik

衍生词汇

複合詞

• kalapácsvetés
• légkalapács

短語

• körmös kalapács
• sarló és kalapács
• szeghúzó kalapács

延伸阅读

• kalapács in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.