herceg

匈牙利語

詞源

借自德語 Herzog (“公爵”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈhɛrt͡sɛɡ]
• 斷字：her‧ceg

名詞

herceg (複數 hercegek)

1. 王子
2. 公爵

變格

屈折 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	herceg	hercegek
賓格	herceget	hercegeket
與格	hercegnek	hercegeknek
工具格	herceggel	hercegekkel
因果格	hercegért	hercegekért
轉移格	herceggé	hercegekké
到格	hercegig	hercegekig
形式樣格	hercegként	hercegekként
情態樣格	—	—
內格	hercegben	hercegekben
頂格	hercegen	hercegeken
接格	hercegnél	hercegeknél
入格	hercegbe	hercegekbe
上下格	hercegre	hercegekre
向格	herceghez	hercegekhez
出格	hercegből	hercegekből
上格	hercegről	hercegekről
奪格	hercegtől	hercegektől
非定語 所有格 – 單數	hercegé	hercegeké
非定語 所有格 – 複數	hercegéi	hercegekéi

herceg 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	hercegem	hercegeim
第二人稱單數	herceged	hercegeid
第三人稱單數	hercege	hercegei
第一人稱複數	hercegünk	hercegeink
第二人稱複數	hercegetek	hercegeitek
第三人稱複數	hercegük	hercegeik

派生詞

• hercegi
• hercegség

(複合詞):

• főherceg
• hercegnő
• hercegprímás