gyermek
匈牙利語
[编辑]其他寫法
[编辑]詞源
[编辑]來源不明。可能借自類似楚瓦什語的突厥語族語言，時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]gyermek (複數 gyermekek)
- (禮貌或正式用語) 孩子
使用注意
[编辑]日常使用中多用較中性的gyerek。gyermek 多見於正式場合（如法律、行政文件，醫學文獻）。非正式場合中帶有親暱、喜愛或懷念的意味。[2]
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | gyermek | gyermekek |
| 賓格 | gyermeket | gyermekeket |
| 與格 | gyermeknek | gyermekeknek |
| 工具格 | gyermekkel | gyermekekkel |
| 因果格 | gyermekért | gyermekekért |
| 轉移格 | gyermekké | gyermekekké |
| 到格 | gyermekig | gyermekekig |
| 形式樣格 | gyermekként | gyermekekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | gyermekben | gyermekekben |
| 頂格 | gyermeken | gyermekeken |
| 接格 | gyermeknél | gyermekeknél |
| 入格 | gyermekbe | gyermekekbe |
| 上下格 | gyermekre | gyermekekre |
| 向格 | gyermekhez | gyermekekhez |
| 出格 | gyermekből | gyermekekből |
| 上格 | gyermekről | gyermekekről |
| 奪格 | gyermektől | gyermekektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
gyermeké | gyermekeké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
gyermekéi | gyermekekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | gyermekem | gyermekeim |
| 第二人稱單數 | gyermeked | gyermekeid |
| 第三人稱單數 | gyermeke | gyermekei |
| 第一人稱複數 | gyermekünk | gyermekeink |
| 第二人稱複數 | gyermeketek | gyermekeitek |
| 第三人稱複數 | gyermekük | gyermekeik |
派生詞
[编辑]複合詞
也參見gyerek的派生詞。
參考資料
[编辑]- ↑ gyermek in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ H. Varga Márta: Gyermek ~ gyerek in Magyar Nyelvőr vol. 134, issue 1, Eötvös Loránd University, 2010
拓展閱讀
[编辑]- gyermek , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793