ell
跨語言
[编辑]符號
[编辑]ell
參見
[编辑]英語
[编辑]發音
[编辑]詞源1
[编辑]繼承自中古英語 elle、elne,繼承自古英語 eln (“从肘部到中指尖端的前臂长度;计量单位”),繼承自原始西日耳曼語 *alinu,繼承自原始日耳曼語 *alinō,繼承自原始印歐語 *Heh₃l-én-eh₂,源自 *Heh₃l- (“肘部,前臂”)。
同源詞包括荷蘭語 el (“厄爾”)、德國低地德語 Ell (“厄爾”)、德語 Elle (“厄爾”)、瑞典語 aln (“厄爾;肘尺”)、冰島語 alin (“厄爾;肘尺”)、拉丁語 ulna (“前臂”)。
名詞
[编辑]ell (複數 ells)
- (歷史) 厄爾,歷史上的長度單位。英格蘭制厄爾為1.25碼(45英寸或114公分),蘇格蘭制厄爾為大約37寸(94公分),佛拉芒制厄爾為0.25碼(27寸或69公分),有些歐洲地方的厄爾不足50公分
- 1791,Erasmus Darwin,The Economy of Vegetation,J. Johnson,第 51 頁:
- At certain times in the ice-mountains of Switzerland there happen cracks which have shewn the great thickness of the ice, as some of these cracks have measured three or four hundred ells deep.
- (請為本引文添加中文翻譯)
- 1841,Charles Dickens,章號 XXX,Barnaby Rudge:
- A homely proverb recognises the existence of a troublesome class of persons who, having an inch conceded them, will take an ell.
- (請為本引文添加中文翻譯)
- 1850,Thomas Keightley,The Fairy Mythology,London:H.G. Bohn,第 19 頁:
- Berkhyas is described as being a mountain in size, his face black, his body covered with hair, his neck like that of a dragon, two boar's tusks from his mouth, his eyes wells of blood, his hair bristling like needles, his height 140 ells, his breadth 17, pigeons nestling in his snaky locks.
- (請為本引文添加中文翻譯)
- 1910,Henry James,The Finer Grain:
- If he had imputed to them conditions it was all his own doing: it came from his inveterate habit of abysmal imputation, the snatching of the ell wherever the inch peeped out, without which where would have been the tolerability of life?
- (請為本引文添加中文翻譯)
派生詞彙
[编辑]詞源2
[编辑]源自字母 L 的名稱。
名詞
[编辑]ell (複數 ells)
- 拉丁字母 L/l 的名稱。(更常稱作 el)
- 2004,Will Rogers,The Stonking Steps,第 170 頁:
- I have drunk en-ee-cee-tee-ay-ar from the ef-ell-oh-doubleyou-ee-ar-ess in his gee-ay-ar-dee-ee-en many a time.
- (請為本引文添加中文翻譯)
- 通常与建筑物一端成直角的延伸部分
- 1931,H. P. Lovecraft,章號 4,The Whisperer in Darkness:
- I could hear them snapping and tearing around, and then one managed to get on the roof by jumping from the low ell.
- (請為本引文添加中文翻譯)
- L形的事物
其他形式
[编辑]派生詞彙
[编辑]異序詞
[编辑]加泰羅尼亞語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]代詞
[编辑]ell 中 (屬格單數 ell 或 ells,主格複數 ell)
變格
[编辑]| 强/主语 | 弱(直接宾语) | 弱(间接宾语) | 属有 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 单 | 前附 | 后附 | 前附 | 后附 | ||
| 一 | jo, mi2 | em, m' | -me, 'm | em, m' | -me, 'm | meu |
| 二 | tu | et, t' | -te, 't | et, t' | -te, 't | teu |
| 二敬 | vostè | el, l' | -lo, 'l | li | -li | seu |
| 三阳 | ell | el, l' | -lo, 'l | li | -li | seu |
| 三阴 | ella | la, l'3 | -la | li | -li | seu |
| 三中 | ho | -ho | li | -li | seu | |
| 三反 | si | es, s' | -se, 's | es, s' | -se, 's | seu |
| 复 | ||||||
| 一 | nosaltres | ens | -nos, 'ns | ens | -nos, 'ns | nostre |
| 二 | vosaltres | us | -vos, -us | us | -vos, -us | vostre |
| 二敬 | vostès | els | -los, 'ls | els | -los, 'ls | seu |
| 三阳 | ells | els | -los, 'ls | els | -los, 'ls | seu |
| 三阴 | elles | les | -les | els | -los, 'ls | seu |
| 三反 | si | es, s' | -se, 's | es, s' | -se, 's | seu |
| 副 | ||||||
| 夺格/属格 | en, n' | -ne, 'n | ||||
| 位格 | hi | -hi | ||||
| 注1.二敬词形语法表现同第三人称。 注2.只作介词宾语。 注3.不出现在非重读 (h)i-, (h)u- 前。 | ||||||
參考資料
[编辑]- ↑ “ell”,Gran Diccionari de la Llengua Catalana,Grup Enciclopèdia Catalana,2026年
延伸閱讀
[编辑]- 參見“ell” 在 Diccionari de la llengua catalana, segona edició(加泰羅尼亞語詞典,第二版), Institut d’Estudis Catalans中的解釋。
- “ell” in Diccionari normatiu valencià, Acadèmia Valenciana de la Llengua.
- “ell” in Diccionari català-valencià-balear, Antoni Maria Alcover and Francesc de Borja Moll, 1962.
愛沙尼亞語
[编辑]名詞
[编辑]ell (屬格,部分格)
法羅語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]ell 中(屬格單數 els,複數 ell)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |||
|---|---|---|---|---|
| 不定 | 定指 | 不定 | 定指 | |
| 主格 | ell | ellið | ell | ellini |
| 賓格 | ell | ellið | ell | ellini |
| 與格 | elli | ellinum | ellum | ellunum |
| 屬格 | els | elsins | ella | ellanna |
參見
[编辑](拉丁字母字母名稱) bókstavur; a / fyrra a, á, be, de, edd, e, eff, ge, há, i / fyrra i, í / fyrra í, jodd, ká, ell, emm, enn, o, ó, pe, err, ess, te, u, ú, ve, seinna i, seinna í, seinna a, ø
匈牙利語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]ell
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | ell | ellek |
| 賓格 | ellet | elleket |
| 與格 | ellnek | elleknek |
| 工具格 | ellel | ellekkel |
| 因果格 | ellért | ellekért |
| 轉移格 | ellé | ellekké |
| 到格 | ellig | ellekig |
| 形式樣格 | ellként | ellekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | ellben | ellekben |
| 頂格 | ellen | elleken |
| 接格 | ellnél | elleknél |
| 入格 | ellbe | ellekbe |
| 上下格 | ellre | ellekre |
| 向格 | ellhez | ellekhez |
| 出格 | ellből | ellekből |
| 上格 | ellről | ellekről |
| 奪格 | elltől | ellektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
ellé | elleké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
elléi | ellekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | ellem | elljeim |
| 第二人稱單數 | elled | elljeid |
| 第三人稱單數 | ellje | elljei |
| 第一人稱複數 | ellünk | elljeink |
| 第二人稱複數 | elletek | elljeitek |
| 第三人稱複數 | elljük | elljeik |
參見
[编辑](拉丁字母字母名稱) betű; a, á, bé, cé, csé, dé, dzé, dzsé, e, é, eff, gé, gyé, há, i, í, jé, ká, ell, ellipszilon / elly / ejj, emm, enn, enny, o, ó, ö, ő, pé, kú, err, ess, essz, té, tyé, u, ú, ü, ű, vé, dupla vé / vevé, iksz, ipszilon, zé, zsé. (See also: Latin script letters.)
延伸閱讀
[编辑]- l in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ell ,重定向至 ellik 和 l in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
冰島語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]ell 中 (屬格單數 ell 或 ells,主格複數 ell)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |||
|---|---|---|---|---|
| 不定 | 定指 | 不定 | 定指 | |
| 主格 | ell | ellið | ell | ellin |
| 賓格 | ell | ellið | ell | ellin |
| 與格 | ell, elli | ellinu | ellum | ellunum |
| 屬格 | ell, ells | ellsins | ella | ellanna |
佛羅語
[编辑]名詞
[编辑]ell (屬格 [請提供],部分格 [請提供])
屈折
[编辑]本名詞需要添加變格表模板。
- 跨語言詞元
- 跨語言符號
- ISO 639-2
- ISO 639-3
- 英語1音節詞
- 有國際音標的英語詞
- 有音頻鏈接的英語詞
- Rhymes:英語/ɛl
- Rhymes:英語/ɛl/1音節
- 派生自原始印歐語的英語詞
- 來自原始印歐語詞根*Heh₃l-的英語詞
- 源自中古英語的英語繼承詞
- 派生自中古英語的英語詞
- 源自古英語的英語繼承詞
- 派生自古英語的英語詞
- 源自原始西日耳曼語的英語繼承詞
- 派生自原始西日耳曼語的英語詞
- 源自原始日耳曼語的英語繼承詞
- 派生自原始日耳曼語的英語詞
- 源自原始印歐語的英語繼承詞
- 英語詞元
- 英語名詞
- 英語可數名詞
- 有歷史詞義的英語詞
- 有引文的英語詞
- 英語 拉丁字母名稱
- 英語 計量單位
- 源自拉丁語的加泰羅尼亞語繼承詞
- 派生自拉丁語的加泰羅尼亞語詞
- 有國際音標的加泰羅尼亞語詞
- 有音頻鏈接的加泰羅尼亞語詞
- Rhymes:加泰羅尼亞語/eʎ
- Rhymes:加泰羅尼亞語/eʎ/1音節
- 冰島語詞元
- 冰島語名詞
- 冰島語中性名詞
- 愛沙尼亞語詞元
- 愛沙尼亞語名詞
- 愛沙尼亞語 拉丁字母名稱
- 有國際音標的法羅語詞
- 法羅語詞元
- 法羅語名詞
- 法羅語中性名詞
- 法羅語 拉丁字母名稱
- 有國際音標的匈牙利語詞
- Rhymes:匈牙利語/ɛlː
- Rhymes:匈牙利語/ɛlː/1音節
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語名詞
- 匈牙利語 拉丁字母名稱
- 匈牙利語3字母詞
- 冰島語1音節詞
- 有國際音標的冰島語詞
- Rhymes:冰島語/ɛtl
- Rhymes:冰島語/ɛtl/1音節
- 冰島語 拉丁字母名稱
- 佛羅語詞元
- 佛羅語名詞
- 佛羅語 拉丁字母名稱