跳转到内容

egyenes

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

源自名詞egyen (平地) +‎ -esegy () + -en[1]

發音

[编辑]

形容詞

[编辑]

egyenes (比較級 egyenesebb最高級 legegyenesebb)

變格

[编辑]
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 egyenes egyenesek
賓格 egyeneset egyeneseket
與格 egyenesnek egyeneseknek
工具格 egyenessel egyenesekkel
因果格 egyenesért egyenesekért
轉移格 egyenessé egyenesekké
到格 egyenesig egyenesekig
樣格-形式 egyenesként egyenesekként
樣格-情態
內格 egyenesben egyenesekben
頂格 egyenesen egyeneseken
接格 egyenesnél egyeneseknél
入格 egyenesbe egyenesekbe
上下格 egyenesre egyenesekre
向格 egyeneshez egyenesekhez
出格 egyenesből egyenesekből
上格 egyenesről egyenesekről
奪格 egyenestől egyenesektől

反義詞

[编辑]

派生詞

[编辑]

(複合詞):

名詞

[编辑]

egyenes (複數 egyenesek)

  1. 直線
  2. 跑道
  3. 〉 複雜問題解決後的簡單部分

變格

[编辑]
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 egyenes egyenesek
賓格 egyenest egyeneseket
與格 egyenesnek egyeneseknek
工具格 egyenessel egyenesekkel
因果格 egyenesért egyenesekért
轉移格 egyenessé egyenesekké
到格 egyenesig egyenesekig
樣格-形式 egyenesként egyenesekként
樣格-情態
內格 egyenesben egyenesekben
頂格 egyenesen egyeneseken
接格 egyenesnél egyeneseknél
入格 egyenesbe egyenesekbe
上下格 egyenesre egyenesekre
向格 egyeneshez egyenesekhez
出格 egyenesből egyenesekből
上格 egyenesről egyenesekről
奪格 egyenestől egyenesektől

派生詞

[编辑]

(複合詞):

(短語):

參考資料

[编辑]
  1. egyenes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)