egyenes

匈牙利語

詞源

源自名詞egyen (“平地”) +‎ -es，egy (“一”) + -en。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɛɟɛnɛʃ]
• 斷字：egye‧nes
• 韻部：-ɛʃ

形容詞

egyenes (比較級 egyenesebb，最高級 legegyenesebb)

1. 直的

變格

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	egyenes	egyenesek
賓格	egyeneset	egyeneseket
與格	egyenesnek	egyeneseknek
工具格	egyenessel	egyenesekkel
因果格	egyenesért	egyenesekért
轉移格	egyenessé	egyenesekké
到格	egyenesig	egyenesekig
形式樣格	egyenesként	egyenesekként
情態樣格	—	—
內格	egyenesben	egyenesekben
頂格	egyenesen	egyeneseken
接格	egyenesnél	egyeneseknél
入格	egyenesbe	egyenesekbe
上下格	egyenesre	egyenesekre
向格	egyeneshez	egyenesekhez
出格	egyenesből	egyenesekből
上格	egyenesről	egyenesekről
奪格	egyenestől	egyenesektől
非定語 所有格 – 單數	egyenesé	egyeneseké
非定語 所有格 – 複數	egyeneséi	egyenesekéi

反義詞

• görbe

派生詞

• egyenesen
• egyenesség

(複合詞):

• egyenesszög

名詞

egyenes (複數 egyenesek)

1. 〈几〉 直線
2. 〈体〉 直跑道
3. 〈口〉 複雜問題解決後的簡單部分

變格

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	egyenes	egyenesek
賓格	egyenest	egyeneseket
與格	egyenesnek	egyeneseknek
工具格	egyenessel	egyenesekkel
因果格	egyenesért	egyenesekért
轉移格	egyenessé	egyenesekké
到格	egyenesig	egyenesekig
形式樣格	egyenesként	egyenesekként
情態樣格	—	—
內格	egyenesben	egyenesekben
頂格	egyenesen	egyeneseken
接格	egyenesnél	egyeneseknél
入格	egyenesbe	egyenesekbe
上下格	egyenesre	egyenesekre
向格	egyeneshez	egyenesekhez
出格	egyenesből	egyenesekből
上格	egyenesről	egyenesekről
奪格	egyenestől	egyenesektől
非定語 所有格 – 單數	egyenesé	egyeneseké
非定語 所有格 – 複數	egyeneséi	egyenesekéi

egyenes 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	egyenesem	egyeneseim
第二人稱單數	egyenesed	egyeneseid
第三人稱單數	egyenese	egyenesei
第一人稱複數	egyenesünk	egyeneseink
第二人稱複數	egyenesetek	egyeneseitek
第三人稱複數	egyenesük	egyeneseik

派生詞

(複合詞):

• számegyenes

(短語):

• egyenesbe jön