跳转到内容

egyenes

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

源自名詞egyen (平地) +‎ -esegy () + -en[1]

發音

[编辑]

形容詞

[编辑]

egyenes (比較級 egyenesebb最高級 legegyenesebb)

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 egyenes egyenesek
賓格 egyeneset egyeneseket
與格 egyenesnek egyeneseknek
工具格 egyenessel egyenesekkel
因果格 egyenesért egyenesekért
轉移格 egyenessé egyenesekké
到格 egyenesig egyenesekig
形式樣格 egyenesként egyenesekként
情態樣格
內格 egyenesben egyenesekben
頂格 egyenesen egyeneseken
接格 egyenesnél egyeneseknél
入格 egyenesbe egyenesekbe
上下格 egyenesre egyenesekre
向格 egyeneshez egyenesekhez
出格 egyenesből egyenesekből
上格 egyenesről egyenesekről
奪格 egyenestől egyenesektől
非定語
所有格 – 單數
egyenesé egyeneseké
非定語
所有格 – 複數
egyeneséi egyenesekéi

反義詞

[编辑]

派生詞

[编辑]

(複合詞):

名詞

[编辑]

egyenes (複數 egyenesek)

  1. 直線
  2. 跑道
  3. 〉 複雜問題解決後的簡單部分

變格

[编辑]
egyenes所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 egyenesem egyeneseim
第二人稱單數 egyenesed egyeneseid
第三人稱單數 egyenese egyenesei
第一人稱複數 egyenesünk egyeneseink
第二人稱複數 egyenesetek egyeneseitek
第三人稱複數 egyenesük egyeneseik

派生詞

[编辑]

(複合詞):

(短語):

參考資料

[编辑]
  1. egyenes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)