跳转到内容

ecet

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

源自斯拉夫語族語言。對比塞爾維亞-克羅地亞語 ocat, 捷克語 ocet,源自原始斯拉夫語 *ocьtъ ← 拉丁語 acetum ()[1]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

ecet (複數 ecetek)

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 ecet ecetek
賓格 ecetet eceteket
與格 ecetnek eceteknek
工具格 ecettel ecetekkel
因果格 ecetért ecetekért
轉移格 ecetté ecetekké
到格 ecetig ecetekig
形式樣格 ecetként ecetekként
情態樣格
內格 ecetben ecetekben
頂格 eceten eceteken
接格 ecetnél eceteknél
入格 ecetbe ecetekbe
上下格 ecetre ecetekre
向格 ecethez ecetekhez
出格 ecetből ecetekből
上格 ecetről ecetekről
奪格 ecettől ecetektől
非定語
所有格 – 單數
eceté eceteké
非定語
所有格 – 複數
ecetéi ecetekéi
ecet所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 ecetem eceteim, ecetjeim
第二人稱單數 eceted eceteid, ecetjeid
第三人稱單數 ecete, ecetje ecetei, ecetjei
第一人稱複數 ecetünk eceteink, ecetjeink
第二人稱複數 ecetetek eceteitek, ecetjeitek
第三人稱複數 ecetük, ecetjük eceteik, ecetjeik

派生詞

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. ecet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

[编辑]
  • ecet , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
  • ecet in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).