跳转到内容

eb

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:EB、Eb 和 E♭

克里米亞韃靼語

[编辑]

名詞

[编辑]

eb

  1. 容易,簡單

近義詞

[编辑]

荷蘭語

[编辑]

其他形式

[编辑]

詞源

[编辑]

繼承自中古荷蘭語 ebbe。

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

eb 陰 (不可數,無指小)

  1. 落潮,退潮

近義詞

[编辑]

派生語彙

[编辑]
  • 伯比斯克里奧爾荷蘭語:hebe

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

繼承自原始烏戈爾語 *empɜ (“狗”)。同源詞包括南部曼西語 ǟmp、北部曼西語組。

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

eb (複數 ebek)

  1. (正式或書面) 狗
    近義詞:kutya

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 eb ebek
賓格 ebet ebeket
與格 ebnek ebeknek
工具格 ebbel ebekkel
因果格 ebért ebekért
轉移格 ebbé ebekké
到格 ebig ebekig
形式樣格 ebként ebekként
情態樣格 ebül —
內格 ebben ebekben
頂格 eben ebeken
接格 ebnél ebeknél
入格 ebbe ebekbe
上下格 ebre ebekre
向格 ebhez ebekhez
出格 ebből ebekből
上格 ebről ebekről
奪格 ebtől ebektől
非定語
所有格 – 單數
ebé ebeké
非定語
所有格 – 複數
ebéi ebekéi
eb 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 ebem ebeim
第二人稱單數 ebed ebeid
第三人稱單數 ebe ebei
第一人稱複數 ebünk ebeink
第二人稱複數 ebetek ebeitek
第三人稱複數 ebük ebeik

派生詞彙

[编辑]

延伸閱讀

[编辑]
  • eb in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • eb in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).

異序詞

[编辑]

漢斯立克語

[编辑]

發音

[编辑]

連詞

[编辑]

eb

  1. 在……之前
    Sie komme, eb-s Nacht werd.
    他們會在天黑前過來。
    Ich wesche die Henn, eb-ich esse gehn.
    我吃飯前會洗手。
    Mach das, ebst-du schlofst.
    睡覺前把這個給做了。

延伸閱讀

[编辑]

瑙魯語

[编辑]

詞源

[编辑]

源自原始瑙魯語 *lepʲV,源自原始密克羅尼西亞語 *lepV。

名詞

[编辑]

eb

  1. 國家

蘇美爾語

[编辑]

羅馬化

[编辑]

eb

  1. 𒅁 (eb)的羅馬化

沃特語

[编辑]

詞源

[编辑]

繼承自原始芬蘭語 *e-,繼承自原始烏拉爾語 *e-。

發音

[编辑]

動詞

[编辑]

eb (第三人稱單數)

  1. (助動詞) 不,非 (否定動詞)

屈折

[编辑]

Template:Vot-conj-eb

延伸閱讀

[编辑]
  • Hallap, V.; Adler, E.; Grünberg, S.; Leppik, M. (2012), Vadja keele sõnaraamat [A dictionary of the Votic language]‎[1], 2nd edition, Tallinn

扎扎其語

[编辑]

其他形式

[编辑]

冠詞

[编辑]

eb 中

  1. 定冠詞。