docens
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]源自德語 Dozent，源自拉丁語 docens，源自 doceo (“教導”)。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]docens (複數 docensek)
變格
[编辑]| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | docens | docensek |
| 賓格 | docenst | docenseket |
| 與格 | docensnek | docenseknek |
| 工具格 | docenssel | docensekkel |
| 因果格 | docensért | docensekért |
| 轉移格 | docenssé | docensekké |
| 到格 | docensig | docensekig |
| 樣格-形式 | docensként | docensekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | docensben | docensekben |
| 頂格 | docensen | docenseken |
| 接格 | docensnél | docenseknél |
| 入格 | docensbe | docensekbe |
| 上下格 | docensre | docensekre |
| 向格 | docenshez | docensekhez |
| 出格 | docensből | docensekből |
| 上格 | docensről | docensekről |
| 奪格 | docenstől | docensektől |
docens 的所有格形
|
派生詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸閱讀
[编辑]- docens in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- docens in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
拉丁語
[编辑]詞源
[编辑]doceō (“教導，教授”) 的現在時主動分詞。
發音
[编辑]分詞
[编辑]docēns (屬格 docentis)；第三類變格單詞尾分詞
變格
[编辑]第三類變格分詞。
| 單數 | 複數 | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| 陽性/陰性 | 中性 | 陽性/陰性 | 中性 | ||
| 主格 | docēns | docentēs | docentia | ||
| 屬格 | docentis | docentium | |||
| 與格 | docentī | docentibus | |||
| 賓格 | docentem | docēns | docentēs docentīs |
docentia | |
| 離格 | docente docentī1 |
docentibus | |||
| 呼格 | docēns | docentēs | docentia | ||
1當純粹用作形容詞時。