cseh
外观
參見:Cseh
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]- 國際音標(幫助): [ˈt͡ʃɛ] (無後綴,或後綴以輔音開頭,如 csehnek)
- 國際音標(幫助): [ˈt͡ʃɛɦ] (後接元音的屈折形式,如 csehek)
- 國際音標(幫助): [ˈt͡ʃɛx] (另一種異體發音,不管後面接的是什麼音)[1]
音頻: (檔案) - 韻部:-t͡ʃɛ
形容詞
[编辑]cseh (無比較級)
- 捷克的
變格
[编辑]其他形式亦可見名詞章節。
| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | cseh | csehek |
| 賓格 | csehet | cseheket |
| 與格 | csehnek | cseheknek |
| 工具格 | csehvel | csehekkel |
| 因果格 | csehért | csehekért |
| 轉移格 | csehvé | csehekké |
| 到格 | csehig | csehekig |
| 形式樣格 | csehként | csehekként |
| 情態樣格 | csehül | — |
| 內格 | csehben | csehekben |
| 頂格 | csehen | cseheken |
| 接格 | csehnél | cseheknél |
| 入格 | csehbe | csehekbe |
| 上下格 | csehre | csehekre |
| 向格 | csehhez | csehekhez |
| 出格 | csehből | csehekből |
| 上格 | csehről | csehekről |
| 奪格 | csehtől | csehektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
csehé | cseheké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
csehéi | csehekéi |
名詞
[编辑]變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | cseh | csehek |
| 賓格 | csehet | cseheket |
| 與格 | csehnek | cseheknek |
| 工具格 | csehvel | csehekkel |
| 因果格 | csehért | csehekért |
| 轉移格 | csehvé | csehekké |
| 到格 | csehig | csehekig |
| 形式樣格 | csehként | csehekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | csehben | csehekben |
| 頂格 | csehen | cseheken |
| 接格 | csehnél | cseheknél |
| 入格 | csehbe | csehekbe |
| 上下格 | csehre | csehekre |
| 向格 | csehhez | csehekhez |
| 出格 | csehből | csehekből |
| 上格 | csehről | csehekről |
| 奪格 | csehtől | csehektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
csehé | cseheké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
csehéi | csehekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | csehem | cseheim |
| 第二人稱單數 | csehed | cseheid |
| 第三人稱單數 | csehe | csehei |
| 第一人稱複數 | csehünk | cseheink |
| 第二人稱複數 | csehetek | cseheitek |
| 第三人稱複數 | csehük | cseheik |
派生詞彙
[编辑]複合詞
參考資料
[编辑]- ↑ Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005
延伸閱讀
[编辑]- cseh in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- cseh in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).