architektúra

參見：architektura 和 architektūra

匈牙利語

詞源

源自拉丁語 architectura。詞尾為-úra。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɒrɦitɛktuːrɒ]
• 斷字：ar‧chi‧tek‧tú‧ra
• 韻部：-rɒ

名詞

architektúra (複數 architektúrák)

1. 建築學

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	architektúra	architektúrák
賓格	architektúrát	architektúrákat
與格	architektúrának	architektúráknak
工具格	architektúrával	architektúrákkal
因果格	architektúráért	architektúrákért
轉移格	architektúrává	architektúrákká
到格	architektúráig	architektúrákig
形式樣格	architektúraként	architektúrákként
情態樣格	—	—
內格	architektúrában	architektúrákban
頂格	architektúrán	architektúrákon
接格	architektúránál	architektúráknál
入格	architektúrába	architektúrákba
上下格	architektúrára	architektúrákra
向格	architektúrához	architektúrákhoz
出格	architektúrából	architektúrákból
上格	architektúráról	architektúrákról
奪格	architektúrától	architektúráktól
非定語 所有格 – 單數	architektúráé	architektúráké
非定語 所有格 – 複數	architektúráéi	architektúrákéi

architektúra 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	architektúrám	architektúráim
第二人稱單數	architektúrád	architektúráid
第三人稱單數	architektúrája	architektúrái
第一人稱複數	architektúránk	architektúráink
第二人稱複數	architektúrátok	architektúráitok
第三人稱複數	architektúrájuk	architektúráik

斯洛伐克語

發音

• 國際音標^(幫助): /arxicektuːra/, [ˈarxicektuːra]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-uːra
• 斷字：ar‧chi‧tek‧tú‧ra

名詞

architektúra 陰

1. 建築學

變格

architektúra 的變格
(žena 模式)

	單數	複數
主格	architektúra	architektúry
屬格	architektúry	architektúr
與格	architektúre	architektúram
賓格	architektúru	architektúry
方位格	architektúre	architektúrach
工具格	architektúrou	architektúrami

拓展閱讀

• “architektúra”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (in 斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026