agg
外观
跨語言
[编辑]符號
[编辑]agg
參見
[编辑]英語
[编辑]形容詞
[编辑]agg (無比較級)
- aggravated 的截斷形式。
名詞
[编辑]agg (不可數)
動詞
[编辑]agg (第三人稱單數簡單現在時 aggs,現在分詞 agging,一般過去時及過去分詞 agged)
- (方言) egg (“慫恿,鼓勵”)的另一種寫法
- 1923,Lucy S. Furman,The Quare Women: A Story of the Kentucky Mountains,頁 38:
- And as for Cynthy, his maw, she won't hardly speak to me; and, though she is my offspring, is the bitter-heartedest and keen-tonguedest woman hit ever was my lot to meet up with. But for her agging him on, hit is my belief Fulty never would [do anything].
- (請為本引文添加中文翻譯)
參見
[编辑]異序詞
[编辑]匈牙利語
[编辑]發音
[编辑]詞源1
[编辑]繼承自原始烏拉爾語 *soŋkɜ (“老,变老”)。[1][2]
形容詞
[编辑]agg (無比較級)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | agg | aggok |
| 賓格 | aggot | aggokat |
| 與格 | aggnak | aggoknak |
| 工具格 | aggal | aggokkal |
| 因果格 | aggért | aggokért |
| 轉移格 | aggá | aggokká |
| 到格 | aggig | aggokig |
| 形式樣格 | aggként | aggokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | aggban | aggokban |
| 頂格 | aggon | aggokon |
| 接格 | aggnál | aggoknál |
| 入格 | aggba | aggokba |
| 上下格 | aggra | aggokra |
| 向格 | agghoz | aggokhoz |
| 出格 | aggból | aggokból |
| 上格 | aggról | aggokról |
| 奪格 | aggtól | aggoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
aggé | aggoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
aggéi | aggokéi |
派生詞彙
[编辑]名詞
[编辑]agg (複數 aggok)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | agg | aggok |
| 賓格 | aggot | aggokat |
| 與格 | aggnak | aggoknak |
| 工具格 | aggal | aggokkal |
| 因果格 | aggért | aggokért |
| 轉移格 | aggá | aggokká |
| 到格 | aggig | aggokig |
| 形式樣格 | aggként | aggokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | aggban | aggokban |
| 頂格 | aggon | aggokon |
| 接格 | aggnál | aggoknál |
| 入格 | aggba | aggokba |
| 上下格 | aggra | aggokra |
| 向格 | agghoz | aggokhoz |
| 出格 | aggból | aggokból |
| 上格 | aggról | aggokról |
| 奪格 | aggtól | aggoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
aggé | aggoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
aggéi | aggokéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | aggom | aggjaim |
| 第二人稱單數 | aggod | aggjaid |
| 第三人稱單數 | aggja | aggjai |
| 第一人稱複數 | aggunk | aggjaink |
| 第二人稱複數 | aggotok | aggjaitok |
| 第三人稱複數 | aggjuk | aggjaik |
詞源2
[编辑]與詞源1為同一詞。*soŋ(k)ɜ 本身有名詞和動詞的意思,雖然它没有动词同源词。但其受到了 aggódik (“擔心”) 的英雄。
其他形式
[编辑]動詞
[编辑]agg
變位
[编辑]agg 的變位
| 第一人稱 sg | 第二人稱 sg 非正式 |
第三人稱 sg、 二複 sg 正式 |
第一人稱 pl | 第二人稱 pl 非正式 |
第三人稱 pl、 二複 pl 正式 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 直陳式 | 現在時 | 不定 | aggok | aggasz | agg | aggunk | aggotok | agganak |
| 定 | 不及物動詞,不使用肯定式 | |||||||
| 二複受詞 | ― | |||||||
| 過去時 | 不定 | aggottam | aggottál | aggott | aggottunk | aggottatok | aggottak | |
| 定 | ― | |||||||
| 二複受詞 | ― | |||||||
| 條件式 | 現在時 | 不定 | agganék | agganál | aggana | agganánk | agganátok | agganának |
| 定 | ― | |||||||
| 二複受詞 | ― | |||||||
| 虛擬式 | 現在時 | 不定 | aggjak | aggj 或 aggjál |
aggjon | aggjunk | aggjatok | aggjanak |
| 定 | ― | |||||||
| 二複受詞 | ― | |||||||
| 不定式 | aggani | agganom | agganod | aggania | agganunk | agganotok | agganiuk | |
| 其他非限定 動詞形 |
動名詞 | 現在分詞 | 過去分詞 | 將來過去 | 副詞過去形 | 潛在形 | ||
| aggás | aggó | aggott | ― | aggva | agghat | |||
參見 E-Szókincs 的變位表格。
派生詞彙
[编辑]- 带前缀
參見
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Entry #907 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ agg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀
[编辑]- (年老的): agg in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (萎縮,縮小;擔心;變老): agg in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- agg in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
新挪威語
[编辑]詞源
[编辑]繼承自古諾爾斯語 aga (“威脅”),繼承自原始日耳曼語 *agaz (“恐懼”),源自原始印歐語 *h₂egʰ- (“沮丧,害怕”)。同源詞包括古希臘語 ἄχος (ákhos,“痛苦”)、英語 ey 和 awe。
發音
[编辑]名詞
[编辑]延伸閱讀
[编辑]- “agg”在《新挪威语词典》中的解释。
低地蘇格蘭語
[编辑]其他形式
[编辑]詞源
[编辑]動詞
[编辑]agg (第三人称单数简单现在时 aggs,现在分词 aggin,简单过去时 agged,过去分词 agged) (設德蘭)
延伸閱讀
[编辑]- “agg, v.1 tr. and intr.” in the Dictionary of the Scots Language, Edinburgh: Scottish Language Dictionaries.
- Eagle, Andy, editor (2025年),“agg”,The Online Scots Dictionary
瑞典語
[编辑]詞源
[编辑]繼承自古諾爾斯語 aga (“威脅”),繼承自原始日耳曼語 *agaz (“恐懼”),源自原始印歐語 *h₂egʰ- (“沮丧,害怕”)。同源詞包括古希臘語 ἄχος (ákhos,“痛苦”)、英語 ey 和 awe。
名詞
[编辑]agg n
變格
[编辑]參考資料
[编辑]- 參見 agg 在《瑞典語詞典》(Svensk ordbok,SO)中的有關內容
- 參見 agg 在《瑞典學院詞彙表》(Svenska Akademiens ordlista,SAOL)中的有關內容
- 參見 agg 在《瑞典語詞典》(Svenska Akademiens ordbok,SAOB)中的有關內容
分类:
- 跨語言詞元
- 跨語言符號
- ISO 639-3
- 英語詞元
- 英語形容詞
- 英語無比較級形容詞
- 英語截斷形式
- 英語名詞
- 英語不可數名詞
- 英語 運動
- 英語動詞
- 英語方言用語
- 有引文的英語詞
- 有國際音標的匈牙利語詞
- 有音頻鏈接的匈牙利語詞
- Rhymes:匈牙利語/ɒɡː
- Rhymes:匈牙利語/ɒɡː/1音節
- 源自原始烏拉爾語的匈牙利語繼承詞
- 派生自原始烏拉爾語的匈牙利語詞
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語形容詞
- 匈牙利語無比較級形容詞
- 匈牙利語書面用語
- 匈牙利語名詞
- 匈牙利語動詞
- 匈牙利語不及物動詞
- 匈牙利語方言用語
- 匈牙利語詩歌語
- 匈牙利語過時用語
- 匈牙利語3字母詞
- 源自古諾爾斯語的新挪威語繼承詞
- 派生自古諾爾斯語的新挪威語詞
- 源自原始日耳曼語的新挪威語繼承詞
- 派生自原始日耳曼語的新挪威語詞
- 派生自原始印歐語的新挪威語詞
- 有國際音標的新挪威語詞
- 新挪威語詞元
- 新挪威語名詞
- 新挪威語不可數名詞
- 新挪威語中性名詞
- 派生自古諾爾斯語的低地蘇格蘭語詞
- 低地蘇格蘭語詞元
- 低地蘇格蘭語動詞
- 設德蘭低地蘇格蘭語
- 低地蘇格蘭語1音節詞
- 源自古諾爾斯語的瑞典語繼承詞
- 派生自古諾爾斯語的瑞典語詞
- 源自原始日耳曼語的瑞典語繼承詞
- 派生自原始日耳曼語的瑞典語詞
- 派生自原始印歐語的瑞典語詞
- 瑞典語詞元
- 瑞典語名詞
- 瑞典語中性名詞
- 有使用例的瑞典語詞