跳转到内容

abszolutizmus

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

首次記錄於1828年。國際詞,主要通過德語 Absolutismus (絕對主義)(亦見英語 absolutism)傳入,源自法語 absolutisme (絕對主義),源自 absolu +‎ -isme[1][2]含有後綴 -izmus

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

abszolutizmus (複數 abszolutizmusok)

  1. (哲學) 絕對主義
  2. (政治) 絕對君主制
    近義詞:önkényuralom

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 abszolutizmus abszolutizmusok
賓格 abszolutizmust abszolutizmusokat
與格 abszolutizmusnak abszolutizmusoknak
工具格 abszolutizmussal abszolutizmusokkal
因果格 abszolutizmusért abszolutizmusokért
轉移格 abszolutizmussá abszolutizmusokká
到格 abszolutizmusig abszolutizmusokig
形式樣格 abszolutizmusként abszolutizmusokként
情態樣格
內格 abszolutizmusban abszolutizmusokban
頂格 abszolutizmuson abszolutizmusokon
接格 abszolutizmusnál abszolutizmusoknál
入格 abszolutizmusba abszolutizmusokba
上下格 abszolutizmusra abszolutizmusokra
向格 abszolutizmushoz abszolutizmusokhoz
出格 abszolutizmusból abszolutizmusokból
上格 abszolutizmusról abszolutizmusokról
奪格 abszolutizmustól abszolutizmusoktól
非定語
所有格 – 單數
abszolutizmusé abszolutizmusoké
非定語
所有格 – 複數
abszolutizmuséi abszolutizmusokéi
abszolutizmus所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 abszolutizmusom abszolutizmusaim
第二人稱單數 abszolutizmusod abszolutizmusaid
第三人稱單數 abszolutizmusa abszolutizmusai
第一人稱複數 abszolutizmusunk abszolutizmusaink
第二人稱複數 abszolutizmusotok abszolutizmusaitok
第三人稱複數 abszolutizmusuk abszolutizmusaik

相關詞彙

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
  2. István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN

延伸閱讀

[编辑]
  • abszolutizmus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • abszolutizmus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).