abszolutizmus
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]首次記錄於1828年。國際詞,主要通過德語 Absolutismus (“絕對主義”)(亦見英語 absolutism)傳入,源自法語 absolutisme (“絕對主義”),源自 absolu + -isme。[1][2]含有後綴 -izmus。
發音
[编辑]名詞
[编辑]abszolutizmus (複數 abszolutizmusok)
- (哲學) 絕對主義
- (政治) 絕對君主制
- 近義詞:önkényuralom
變格
[编辑]| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | abszolutizmusom | abszolutizmusaim |
| 第二人稱單數 | abszolutizmusod | abszolutizmusaid |
| 第三人稱單數 | abszolutizmusa | abszolutizmusai |
| 第一人稱複數 | abszolutizmusunk | abszolutizmusaink |
| 第二人稱複數 | abszolutizmusotok | abszolutizmusaitok |
| 第三人稱複數 | abszolutizmusuk | abszolutizmusaik |
相關詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
- ↑ István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN
延伸閱讀
[编辑]- abszolutizmus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- abszolutizmus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).