ősz
參見：ósz
匈牙利語
[编辑]發音
[编辑]詞源1
[编辑]源自原始芬蘭-烏戈爾語 *sükśe (“秋天”)。與南部曼西語 tüks、北部曼西語組、烏得穆爾特語 сӥзьыл (siźyl)、埃爾齊亞語 сёксь (śokś)、芬蘭語 syksy、愛沙尼亞語 sügis同源。[1][2]
名詞
[编辑]ősz (複數 őszök)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | ősz | őszök |
| 賓格 | őszt | őszöket |
| 與格 | ősznek | őszöknek |
| 工具格 | ősszel | őszökkel |
| 因果格 | őszért | őszökért |
| 轉移格 | ősszé | őszökké |
| 到格 | őszig | őszökig |
| 形式樣格 | őszként | őszökként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | őszben | őszökben |
| 頂格 | őszön | őszökön |
| 接格 | ősznél | őszöknél |
| 入格 | őszbe | őszökbe |
| 上下格 | őszre | őszökre |
| 向格 | őszhöz | őszökhöz |
| 出格 | őszből | őszökből |
| 上格 | őszről | őszökről |
| 奪格 | ősztől | őszöktől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
őszé | őszöké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
őszéi | őszökéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | őszöm | őszeim |
| 第二人稱單數 | őszöd | őszeid |
| 第三人稱單數 | ősze | őszei |
| 第一人稱複數 | őszünk | őszeink |
| 第二人稱複數 | őszötök | őszeitek |
| 第三人稱複數 | őszük | őszeik |
派生詞
[编辑]詞源2
[编辑]來源未知。[2]
形容詞
[编辑]ősz (比較級 őszebb，最高級 legőszebb)
- (頭髮) 灰白的
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | ősz | őszek |
| 賓格 | őszet | őszeket |
| 與格 | ősznek | őszeknek |
| 工具格 | ősszel | őszekkel |
| 因果格 | őszért | őszekért |
| 轉移格 | ősszé | őszekké |
| 到格 | őszig | őszekig |
| 形式樣格 | őszként | őszekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | őszben | őszekben |
| 頂格 | őszön | őszeken |
| 接格 | ősznél | őszeknél |
| 入格 | őszbe | őszekbe |
| 上下格 | őszre | őszekre |
| 向格 | őszhöz | őszekhez |
| 出格 | őszből | őszekből |
| 上格 | őszről | őszekről |
| 奪格 | ősztől | őszektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
őszé | őszeké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
őszéi | őszekéi |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Entry #899 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ 2.0 2.1 ősz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）