kötél

匈牙利語

詞源

< köt （「捆，綁」）。

發音

• IPA^(幫助)：/ˈkøteːl/
• 斷字：kö‧tél

名詞

kötél 的變格 單數 複數 主格 kötél kötelek 賓格 kötelet köteleket 與格 kötélnek köteleknek 工具格 kötéllel kötelekkel 因格 kötélért kötelekért 變格 kötéllé kötelekké 終格 kötélig kötelekig 狀格 kötélként kötelekként 能態格 - - 內格 kötélben kötelekben 頂格 kötélen köteleken 所格 kötélnél köteleknél 入格 kötélbe kötelekbe 至格 kötélre kötelekre 向格 kötélhez kötelekhez 出格 kötélből kötelekből 取格 kötélről kötelekről 奪格 kötéltől kötelektől

kötél 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 kötelem köteleim 第二人稱單數 köteled köteleid 第三人稱單數 kötele kötelei 第一人稱複數 kötelünk köteleink 第二人稱複數 köteletek köteleitek 第三人稱複數 kötelük köteleik

kötél (複數 kötelek)

1. 繩，繩子

派生詞

• köteles
• kötelez
• kötelező
• felhúzókötél
• ugrókötél